Gazdasági társaság formái (1) - Közkereseti társaság (kkt.)

A közkereseti társaság a legegyszerűbb társasági formák közé tartozik.

A kkt. a tagok személyétől elkülönült, önálló jogalany, jogi személyiséggel azonban nem rendelkezik.

A kkt. tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A megalapításhoz szükséges vagyonminimumot a törvény nem határozza meg.

A társasági vagyon nem a tagok közös tulajdona, hanem a társaság elkülönült vagyona. Így a tagok nem közvetlenül, hanem csak másodlagosan felelnek a társaság tartozásaiért. Ez azt jelenti, hogy a hitelezőket először a társasági vagyonból kell kielégíteni, és ha az nem elegendő, akkor kerül sor a tagok személyes vagyonának az igénybevételére.

A megalakuláshoz legalább két fő elhatározása és társasági szerződés kötése szükséges. A társasági szerződésben meg kell határozni a tagok vagyoni hozzájárulásának formáját (pénz, apport), értékét és személyes közreműködésük módját. Képviseletre mindegyik tag jogosult, üzletvezetéssel egy vagy több tag is megbízható.

A társaság minden tagjának biztosítani kell a döntésben való jogot. A kkt. legfőbb döntéshozó szerve, a tagok gyűlése. A törvény rendelkezése szerint minden tagnak azonos mértékű szavazata van. E szabálytól a tagok a társasági szerződésben eltérhetnek, de legalább egy szavazat minden tagot megillet.

A társasági tagok a társaságbani részesedésüket, a társaság másik tagjára, vagy harmadik személyre átruházhatják.