Színlelt szerződés jelenség
Színlelt szerződés jön létre, ha a felek szerződéses nyilatkozatot tesznek, annak ellenére, hogy nincs ügyletkötési akaratuk vagy az akartuk részben vagy egészben másra irányul. Van, hogy színlelt szerződés megkötésére azért kerül sor, mert a valós akaratot kifejező megállapodás jogszabályba ütközik, vagy pont jogszabályt kívánják a felek megkerülni. Például az adó- és járulékterhek elkerülése vagy csökkentése érdekében előfordul, hogy munkavégzésre polgári jogviszonyt létesítenek.
Minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződéstartalmat hordozza, vagyis ahol a nyilatkozatban kifejeződő akarat a nyilatkozó valódi akaratától eltér, színlelt szerződés.
A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Azaz ha egy szerződés más ügyletet leplez, a kötelem sorsa attól függ, hogy a valós akaratuknak megfelelő, de eltitkolt megállapodás érvényesnek tekinthető-e. Ha igen, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
A szerződés "színlelt" volta és ennek semmisségi következménye csak abban az esetben állapítható meg, ha mindkét szerződő fél akarata a jogviszonyukban egy másik szerződés rendelkezéseinek érvényesülésére vonatkozott.
A színlelt szerződés kérdése nem a polgári jog sajátja szorosan összefügg munkajogi és adójogi kérdésekkel. Az adózás rendjéről szóló (2003. évi XCII. törvény) értelmében is a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell elbírálni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.
A törvényi rendelkezés mellett az Alkotmánybíróság /724/B/1994. AB határozat/ is rámutatott arra az általános jogelvre, hogy a szerződéseket valóságos tartalmuk szerint kell megítélni, és minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szerződési akaratot hordozza, színlelt szerződés, amely a Ptk. alapján semmis.
