Kkt. és Bt. üzletvezetése
A közkereseti vagy betéti társaság ügyvezetése, a társasági ügyek vitele, a napi operatív tényleges teendők intézése az üzletvezetés.
Az üzletvezetés ez esetben kizárólag a tagok egymás közötti viszonyában értelmezhető (nem egy üzlet vezetőjét értjük rajta e körben), lényegében nem jelent mást, mint jogkört a társaság operatív vezetésére, a társaság belső ügyeiben való döntéshozatalra. Azaz az olyan napi kérdések eldöntése, amely nem tartozik a legfőbb szerv döntési hatáskörébe, pl. egy szerződés aláírása, egy tétel utalása.
Az üzletvezetés körébe tartozik minden, a társaság szokásos üzleti tevékenységébe tartozó kérdés eldöntése (ld.: kkt., bt. legfőbb szerve cikk, azaz minden ha törvény/társasági szerződés/ tagok 3/4es döntése nem utalja a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe).
Az üzletvezetés körébe tartozik minden, a társaság szokásos üzleti tevékenységébe tartozó kérdés eldöntése (ld.: kkt., bt. legfőbb szerve cikk, azaz minden ha törvény/társasági szerződés/ tagok 3/4es döntése nem utalja a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe).
A társasági döntéseknek így két csoportja van: vannak olyan kérdések, amelyekről csak a tagok összessége dönthet, míg minden más kérdésről az üzletvezetés körében lehet határozni.
És akkor ki az üzletvezető tag? A válasz, hogy akár mindegyik tag, ugyanis ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult. Azért jellemzőbb és praktikusabb is főleg sok személy esetén ha a társasági szerződésben a tagok az üzletvezetéssel egy vagy több tagot megbíznak, ebben az esetben a többi tag üzletvezetésre nem jogosult.
A társaság jogi személy tagja (hiszen jogi személy, más cég pl.: Bt., Kft. is lehet tagja társaságnak) az üzletvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el.
Az üzletvezetés körébe tartozik mindazon kérdések eldöntése, amelyekről nem a tagok gyűlése jogosult határozni.
Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. Az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok gyűlése jogosult az intézkedés felülbírálatára. Ilyen esetben el is kell halasztani - ha lehet az intézkedést és az mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz.
A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. Ekkor pl. együtt kell aláírniuk a banki papírokat. Egyetértés hiányában bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket azonban az üzletvezetésre jogosult tagok önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi üzletvezetésre jogosult tagot haladéktalanul tájékoztatni kell.
Kik képviselik kifelé a társaságot? A társaság törvényes képviselői az üzletvezetésre jogosult tagok, akik a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják a cégjegyzési jogukat is.
Betéti társaság esetén üzletvezetésre főszabályként a beltag jogosult. (A kültag a társaság üzletvezetésére kizárólag akkor jogosult, ha a társasági szerződés ezt tartalmazza, illetve ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja, az új tag belépéséig. A kényszertörlési eljárás megindításáig az egyedüli tagot, nyilvánvaló okokból hiszen egyedüli tag , mindenképpen üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni.)