Változtak a tulajdonjog és a birtoklás egyes szabályai is. A föld és az épület tulajdonjoga lényegében korlátozásmentesen elválhat egymástól, lehetővé válik szolgalom alapítása saját ingatlanon. Az ingatlan-nyilvántartás jelentőségét mutatja az is, hogy a legfontosabb ingatlan-nyilvántartási szabályok is az új Ptk.-ban kaptak helyet.

 

A szerződésekre vonatkozó szabályok is több ponton átalakulnak, még fokozottabban érezhető a szerződéses szabadság elve. Az új Ptk. szűkíti a bíróság számára rendelkezésre álló lehetőségeket a szerződések létrehozására, illetve módosítására. Ugyanakkor az új Ptk.-ba bekerül, hogy a felek közötti korábbi üzleti gyakorlat, szokás is a szerződés tartalmának a részét képezheti. Az új Ptk. azt is kimondja, hogy üzletági szinten elterjedt kereskedelmi szokások is a szerződés részeivé válnak a felek kifejezett rendelkezése nélkül is.

 

Változnak a szerződéskötés szabályai is, többek között megjelenik az elektronikus szerződéskötés törvényi szabályozása.

 

Az új Ptk. a szerződések betartásához fűződő érdekeket helyezi előtérbe akkor, amikor a szerződésszegésért való felelősség szabályait szigorítja. A kor igényei szerint tovább szigorodnak a szavatossági szabályok is. Az új Ptk. már lehetőséget ad, hogy a felek fix összegben, vagy a szolgáltatás értékének egy bizonyos százalékában, vagy az ellenérték egészében maximálja a gondatlanságból eredő szerződésszegés miatti kártérítés összegét. A szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés továbbra is semmis.

 

A termékszavatosság fogalmának bevezetésével a jövőben a vásárló közvetlenül a gyártóval vagy a kereskedővel szemben is érvényesítheti a szavatossági jogát. Az új szabályozás szerint termékszavatosság érvényesíthetőségére nem lesz hatással, hogy a terméket időközben továbbértékesítették-e, amennyiben ugyanis az új tulajdonos is fogyasztónak minősül, akkor ő is közvetlenül érvényesítheti a szavatossági igényét a forgalmazóval, gyártóval szemben.

 

Az egyes szerződéstípusok esetében is több változás lép életbe. A legfontosabb talán mégis az, hogy olyan, a gazdasági élet szereplői által már kidolgozott szerződéstípusok kerülnek nevesítésre és részletes szabályozásra, mint például a faktoring, a jogbérleti szerződés (franchise) vagy a bizalmi vagyonkezelés (az angolszász jogban "trust" intézménye).

 

A szerződő felek megállapodhatnak úgy is, hogy jogviszonyukat, amely a törvény hatálybalépését megelőzően köttetett, az új törvény hatálya alá helyezik.

Korábbi kapcsolódó szakmai anyag: http://www.vallalkozo.info/hirek/ismet-az-uj-polgari-torvenykonyvrol

Amennyiben jogi témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.