A helyi elszívás kialakításának módszerét és eredményességét két tényező határozza meg, ezek alapján állapítható meg a hatékony elszíváshoz szükséges levegőmennyiség.

a) A helyi levegőszennyező forrás a jellege szerint lehet mechanikai vagy vegyi, továbbá képződhet üzemi vagy nagy hőmérsékleten. Például a faipari megmunkáló gépeknél keletkező por mechanikai eredetű, üzemi hőmérsékleten keletkezik; a galvanizáló kádakból felszabaduló vegyi anyag az eljárástól függően az üzemi hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékletű is lehet, ennek megfelelően a helyi elszívást úgy kell kialakítani és működtetni, hogy a meleg, nedvességet is tartalmazó vegyi anyagot kellő hatékonysággal szívja el a kádtól (erre alkalmazzák pl. az ún. perem elszívást).

b) A szennyező forrás megközelíthetőségétől függ az elszívó rendszer burkolása, a zárt kialakítás. Minél zártabb az elszívó rendszer, annál hatékonyabb a helyi elszívás. A legelterjedtebb a felső elszívás, elszívó ernyővel.

Elsősorban a munkahelyi környezetnél melegebb gázok, füstgázok, gőzök elszívására alkalmas. Ezek a káros anyagok a hőmérséklet-különbség miatt is felfelé áramlanak. Ez a megoldási mód a munkahely hozzáférhetőségét általában nem akadályozza.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Szabványváltozások a munkavédelem területén - 2015. június” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter