Minden esetben szükséges a munkakörülmények (létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz, fizikai, szociális/társadalmi munkakörnyezet) és a munkavégzés elemzése.

Minőségi kockázatértékelés

A munkahelyen számos olyan veszélyforrás van jelen (pl. csúszós padozat; éles, hegyes tárgyak; forgó alkatrészek; rossz megvilágítás; kényszertesthelyzet; monoton munka; rossz munkahelyi köz-érzet; stressz; kombinált hatások), amikor minőségi kockázatértékelést kell végezni. Ezekben az esetekben minősíteni kell a kockázat/esemény bekövetkezésének és súlyosságának a valószínűségét.

Szükség esetén az azonosított veszélyeket irodalmi adatokkal, egészségkárosodás/baleset előfordulási gyakoriságokkal, környezeti és biológiai monitorozással feltárt tünetekkel kell összevetni, vagy pedig matematikai modellezéssel kell megállapítani, hogy a becsült kockázati szint elfogadható/eltűrhető vagy szükséges az intézkedés a megelőzés érdekében (10 mikro rizikó). Elemző, modellező és értékelő eljárásokra általában nagy volumenű és összetett, vagy katasztrófaveszélyes technológiák kockázatértékelése során van szükség.

Ez az értékelés a legtöbb munkahely esetében a felismert veszélyek áttekintését és a kockázatok rangsorba állítását jelenti annak érdekében, hogy a munkáltató meghatározhassa a szükséges intézkedéseket.

A kockázatok értékelése magában foglalja annak megállapítását is, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, továbbá biztosított-e a kockázatok elfogadható szinten tartása.

Minőségi kockázatértékelés esetén célszerű a gyakorlatban használható kategóriákat felállítani, például a következők szerint:

 Személyi sérülést okozó károsodás súlyossága és jellege lehet:

- kisebb személyi károsodás (horzsolás, zúzódás, vagy múló egészségkárosodás),

- jelentősebb személyi károsodás (törés, csonkulás, vagy krónikus megbetegedés),

- súlyos személyi károsodás (Mvt. 87. § 3. pontja szerinti „súlyos munkabaleset”).

A veszély bekövetkezésének valószínűsége lehet:

- valószínűtlen,

- lehetséges, de nem valószínű,

- valószínű,

- szinte elkerülhetetlen (csak idő kérdése).

Az előzőek alapján a kockázatokat célszerű súlyossági (fontossági) sorrendbe állítani. A legsúlyosabb (legsürgősebb intézkedést igénylő) kockázatok természetesen azok, amelyek esetében

- a veszélyek a legsúlyosabb kárt okozhatják,

- a legtöbb személyt érinthetik, és

- a legnagyobb valószínűséggel következhetnek be.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "A kockázatoknak kitett személyek azonosítása” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter