Fontos állomás lehet a hazai gazdaságot terhelő hiányzó munkavédelem költségeinek megállapítására, hiszen a rendszerváltás óta eltelt időszakban nem jelent meg tanulmány e témában. A gazdaságot terhelő költségek nagyságáról, annak egy egészségügyi tételéről tájékozódhatunk az OEP 2013. évi Statisztikai évkönyvében megjelent "a baleseti táppénz (üzemi balesetek és foglalkozási megbetegedések) fontosabb adatai"-ból:

Látható az adatokból, hogy a 2013. évben a társadalombiztosítás kizárólag a munkahelyen történt baleseti eseményeknél "csak" táppénzre 4 626,5 millió forintot fizetett ki. Az egészségügyi kiadásokhoz hozzáadódik még a kártérítési járadékként kifizetett összegek, [részletes bontása a honlapon nem volt megtalálható, azonban teljes összege a 2013. évben 888 millió forint], az orvosi ellátás, a rehabilitáció, a gyógyszer és rehabilitációs eszközök költségei. További fontos tétel az eltitkolt munkabalesetek következtében a társadalombiztosítási alapból kifizetett tételek, amelynek nagyságát még megbecsülni sem lehetséges.

A tanulmány a költségeket öt fő típusba sorolja:

- termelékenységi költségek: az eredmény- vagy termeléscsökkenéshez kapcsolódó költségek;

- egészségügyi költségek: közvetlen (például gyógyszerek) és közvetett orvosi költségek (például az ellátó személy időráfordítása);

- csökkent életminőség: az életminőség csökkenésének (például fizikai fájdalom és szenvedés) pénzbeli értékelése;

- adminisztratív költségek: az adminisztrációhoz kapcsolódó költségek (például társadalombiztosítási kifizetések kérelmezése vagy munkabaleset bejelentése);

- biztosítási költségek: biztosításhoz kapcsolódó költségek.

Az öt fő költségtípus tovább értékelhető azok viselője, vagyis azon négy érintett csoport szerint, akiket a költségek terhelik:

- munkavállalók és család: az érintett személy és közeli hozzátartozói vagy barátai, akikre a sérülés vagy betegség kihatással van;

- munkáltatók: az érintett személyt foglalkoztató vállalat vagy szervezet;

- állam: a társadalombiztosítási kifizetések terén illetékes állami hatóság;

- társadalom: valamennyi érintett - a társadalomra gyakorolt hatás a baleset vagy megbetegedés összességében vett hatását jelenti, az érintettek közötti (egymást semlegesítő) transzferek kizárásával.

A termelékenységi költségek terén a munkavállalók és családok tekintetében a humán tőkére összpontosító megközelítést használják a leggyakrabban, és egyben ez a tanulmány szerint az ajánlott módszer. Lényege, hogy a baleset vagy megbetegedés miatti időkiesést a munkabér (ráta) alapján értékeli. [Az ajánlás szerint a nem piaci jellegű termelési tevékenységeket (vagyis a pénzben nem ellentételezett termelékenységet, például a házimunkát) is figyelembe kell venni.]

A munkaadók termelési költségeinek megállapítására (a tanulmány "súrlódási költségnek" nevezi) az átmenet költségeire alapuló megközelítés lehet a megfelelő, mivel ez azt feltételezi, hogy egy "súrlódási időszak" után a munkavállalókat másokkal helyettesítik, és a termelékenységgel összefüggő veszteséget csak ezen időszak alatt mérik, ehhez hozzáadódnak az átszervezési és átképzési költségek. Mindazonáltal előfordulhat, hogy ez a módszer nem rögzíti a termelékenység bizonyos maradandó csökkenését.

Az államot terhelő költségek között számon kell tartani a sérült vagy beteg munkavállalóknak teljesített szociális jóléti kifizetéseket és az adóbevételekben jelentkező csökkenést. A munkaadót terhelő bruttó bérköltség, valamint az átszervezési és toborzási költségek átfogó társadalmi termelékenységi költséget jelentenek.

Az egészségügyi költségek közvetlenebbül mérhetők, azonban a különböző nemzeti egészségügyi rendszerektől függően jelentős eltérések mutatkozhatnak az egyes országok között. Ezen eltérések közé tartozik a költségeknek az azokat viselő érintettek közötti megoszlása.

A tanulmány megállapítja, hogy a nem megfelelő vagy hiányzó munkavédelem költségei közé minden esetben be kell számítani három alapvető költségkategóriát: az egészségügyi költségeket (közvetlen), a termelékenységi költségeket (közvetett) és az életminőség csökkenését (immateriális).

A nem megfelelő vagy hiányzó munkavédelem problémájának mértékéről a tanulmány két ország adatait mutatja be:

- az Egyesült Királyság gazdaságát terhelő költségek a munkavégzéshez kapcsolódó daganatos betegségek figyelmen kívül hagyásával 13,4 milliárd angol fontot tettek ki 2010-2011-ben (a számítások szerint hozzávetőlegesen a GDP 1%- a),

- az ausztrál gazdaságot terhelő költségek összege 2008-2009-ben 60,6 milliárd ausztrál dollár volt (a GDP 4,8%-a).

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " Új internetes platform, amely összekapcsolja a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi közösség tagjait” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter