A munkahelyi kockázatértékelés elkészítésének szabályai

Mikor kell elvégezni a munkahelyi kockázatértékelést? A következőkben ezt fogom ismertetni.

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni az Mvt. 54. § (3) bekezdése szerint.

Előzetes kockázatértékelés szükséges az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés több, nevesített követelményének meghatározásához is, például az egyéni védőeszközök kiválasztásához [a 65/1999 (XII. 22.) EüM rendelet alapján], a veszélyes anyagokkal, keverékekkel végzendő tevékenység módszereinek és a szükséges intézkedések meghozatalához (a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alapján).

Természetesen vannak olyan körülmények vagy paraméterek, amelyeket csak a tevékenység megkezdése után lehet pontosan azonosítani, megállapítani vagy mérni. Ilyen például a zaj, rezgés, veszélyes anyagok/keverékek expozíciója, amelyeket csak üzemi körülmények között lehet pontosan azonosítani. Ezeket a méréseket a tevékenység megkezdésekor (pl. próbaüzem alatt) mihamarabb el kell végezni, hogy a károsító hatást megelőzzük.

A munkáltatónak figyelemmel kell lennie arra, hogy külön jogszabály tartalmaz-e az Mvt. szerinti 3 éves határidőnél szigorúbb előírást, mivel adott esetben annak megfelelő időközönként kell újbóli kockázatértékelést végeznie az adott tényező vonatkozásában. Az általános előírástól való eltérést, azaz speciális jogszabályi rendelkezés alkalmazását a veszélyek, a veszélyeztetés várható bekövetkezésének valószínűsége és a következmények (egészségkárosodások, illetve megbetegedések) súlyossága, azaz a kockázati szint indokolja. A korábbi gyakorlatnak megfelelően, a kockázatértékelés során továbbra is figyelembe kell venni az egyes munkahelyi kóroki tényezők (pl. zaj-, rezgésexpozíció, veszélyes anyaggal/keverékkel végzett tevékenység, rákkeltő anyagok, biológiai tényezők stb.) hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban meghatározott szempontokat is.

Példa: - rákkeltő anyaggal végzett tevékenység esetén: kétévente [26/2000. (IX.30.) EüM r. 4.§ (3) bekezdés], - biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalókat foglalkoztatóknál: évente [61/1999. (XII.1.) EüM r. 3.§ (3) bek.], - a munkavállalókat érő zajterhelés meghatározásához: évente „felülvizsgálat” [66/2005. (XII. 22.) EüM r. 7. § (3) bek.], - azoknál a tevékenységeknél, ahol a munkavállalók mechanikai rezgésnek lehetnek kitéve: évente „aktualizálás” [22/2005.(VI. 24.) EüM r. 4. § (8) bekezdés]

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "A munkahelyi kockázatértékelés fő céljai címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]