A munkahelyi kockázatértékelés fő céljai
A munkavédelmi kockázatértékelés fő céljait a következőkben foglalom össze.
- Valósuljanak meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei.
- A megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása.
- A veszélyek megszüntetése vagy a fennmaradó kockázatok elfogadható mértékűre csökkentése.
Példa: Mindig veszélyes marad a gépjárművel történő közlekedés, hiszen annak veszélyforrásai nem szüntethetők meg, de a kockázat mértékét az ésszerűség szintjéig csökkenteni lehet a közlekedési szabályok betartásán túl a műszaki állapot rendszeres ellenőrzésével, pihenőidő betartásával stb.
Mi írja elő a kockázatértékelést?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1998. január 1-jétől vezette be munkáltatói feladatként a kockázatértékelést. Az Mvt. 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel. Megjegyzés: A munkahelyi kockázatértékelés elvét és fő elemeit 1989-ben vezette be az Európai Közösségek Tanácsának 89/391/EGK irányelve.
Az Európai Unióban kockázat-analízisnek (kockázatelemzésnek) nevezik azt a folyamatot, amely során a kockázatot meghatározzuk (kockázatbecslés), majd a kockázatot megfelelő intézkedésekkel csökkentjük (kockázatkezelés) és végül a kockázatkezelés eredményeiről az érintetteket tájékoztatjuk (kockázat-kommunikáció). A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási rendelete (továbbá a munkaegészségügyi szakma, valamint a munkaegészségügyi tárgyú jogszabályok) ebben az értelemben használja az EU harmonizált fogalmait.
A Munkavédelmi Törvényben alkalmazott „kockázatértékelés” általában a kockázatbecslést és a kockázatkezelést együttesen jelenti.
Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.
Előző cikkünket "Mire van szükség a munkahelyi kockázatértékeléshez?” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.
Kling Péter