Lényeges, hogy olyan módszert kell választani, amely jól tükrözi az adott munkahelyen jelen lévő kockázatokat, és alkalmas a nyomon követésre, valamint az előző kockázatértékeléssel való összehasonlításra.

A legelterjedtebb kockázatértékelési módszer a kérdőív, amely hasznos segítség a veszélyek beazonosításában, de természetesen nem minden tevékenység során lehet kizárólag e módszert alkalmazni.

A veszélyek számbavételéhez több forrásból érdemes információkat szerezni, például:

- munkavédelmi tartalmú jogszabályokból, szabványokból,

- a munkáltató belső szabályzataiból,

- műszaki és tudományos irodalomból,

- a munkatevékenység, a munkafolyamat, a technológia, a munkaeszköz közvetlen megfigyeléséből,

- helyszíni vizsgálatokból és mérésekből,

- tervrajzokból, folyamatábrákból,

- adatlapokból, gépkönyvekből, kezelési és karbantartási utasításokból,

- külső tényezőkből, amelyek kihathatnak a munkavégzésre (pl. időjárás, más munkáltató által végzett tevékenység ugyanazon vagy közeli munkaterületen),

- a munkavállalók és képviselőik tapasztalataiból,

- munkavédelmi szolgáltatóktól és szaktanácsadóktól,

- munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések/fokozott expozíciós esetek, és rendkívüli események adataiból,

- más munkáltatók, munkahelyek közzétett adataiból, tapasztalataiból.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Munkabalesetek képekben - Kerékszerelés” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter