A szabályozás lényege

  Minden munkáltatónál (ahol nincs munkavédelmi képviselet) meghatározott munkavédelmi kérdésben rendszeres, kiegyensúlyozott (egyenlő felek közötti) tanácskozást (véleménykérést) kell folytatni a munkavállalókkal (ha van képviselet, a tanácskozási témákat a képviselettel való intézményes együttműködés keretébe illesztve kell megvitatni).

• Biztosítani kell általában a munkavállalók részére alanyi jogon, hogy kívánságukra munkavédelmi képviselő választást kell tartani a munkáltatónál (kivéve az ettől független kötelező választást).
• A legalább 50 munkaviszonyban álló dolgozót foglalkoztató munkáltatónál (dolgozói szándéknyilatkozattól függetlenül) kötelezően lebonyolítandó a képviselőválasztás (azokra nézve is, akik a legalább 50 munkaviszonyban álló mellett más szervezett munkavégzési viszonyban dolgoznak a munkáltatónál). Ha a választás – akár a megismételt is, – érvénytelen vagy eredménytelen, akkor a dolgozók nem éltek a képviselő megválasztásának, működésének jogával, így az általános tanácskozási jog érvényesíthető.
• A működő munkavédelmi képviselők (bizottság) a munkáltató képviselőiből állókkal közös paritásos munkavédelmi testületben vitatják meg a kiemelkedő, nevesített munkavédelmi feladatokat, ha a munkáltató legalább 50 munkavállalót foglalkoztat (persze ettől függetlenül a kisebb cégeknél is létrehozhatnak önkéntesen, megállapodás alapján paritásos testületet).
• Az egyéni munkavédelmi képviselők eljárási jogosítványai lényegében teljes körűen megmaradtak, viszont erősödtek a működési feltételeik (fix szabadidő, tárgyi feltételek, ideértve a szakmai előírásokhoz való hozzáférés jogát, megnövekedett képzési időt [32 óra helyett 40 órát a választási ciklusban] kell biztosítani a részükre.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "A munkavédelmi szakember alkalmazásának szempontjai” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter