A törvény meghatározza a pszichoszociális kockázat fogalmát is:

„A munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága, stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illető-leg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következik be”.

Az Mvt. értelmező rendelkezéseit tartalmazó 87. §-a a pszichoszociális kockázat meghatározása mellett ezzel összefüggésben egyéb hivatkozásokat is tartalmaz:

- a baleset definíciójába beemeli a „lelki egészségkárosodást”,

- a foglalkozási megbetegedéseknél utal a „pszichoszociális kóroki tényezőkre” visszavezethető egészségkárosodásokra,

- a munkahigiénés vizsgálatokat kiterjeszti a „pszichoszociális tényezők” feltárására és kezelésére is,

- továbbá veszélyforrások között szerepel a „fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybetétel” is.

Jogszabály: Mvt. 87. § 1/H., valamint 1/A., 1/D., 5/A., 13. pontok

Az EU-OSHA ajánlásait figyelembe véve, a pszichoszociális kockázatok értékelését az alábbi 5 lépés szerint javasolt elvégezni:

1. lépés: A veszélyek és a kockázatoknak kitett személyek azonosítása

2. lépés: A kockázatok értékelése és rangsorolása

3. lépés: Döntés a megelőző intézkedésekről

4. lépés: Cselekvés

5. lépés: Nyomon követés és felülvizsgálat

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "A kockázatok értékelése és rangsorolása” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter