Az elektrosztatikus feltöltődések három csoportba sorolhatók:

-          Töltések szétválása: a két szétváló testen (anyagon) egyidejűleg ellentétes polaritású töltések keletkeznek.

-          Töltésleadás: az eltávozó töltések miatt a testen (anyagon) visszamaradó töltések ellentétes polaritásúak lesznek.

-          Töltésfelvétel: a testre (anyagra) kívülről érkező töltések rakódnak le. Az elektrosztatikus kisülésnek két alapvető típusa ismert:

- a fémelektródok közötti átütés;

- az elektródköz egy részét áthidaló, a szigetelőanyagban vagy annak felületén végződő részleges átütés.

A részleges átütés jellegzetes példája a koronakisülés. Ez kis görbületű csúcsokon alakul ki, ahol a környezetben a térerősség lényegesen nagyobb, mint az tér többi részén.

Kúszó kisülés akkor jön létre, ha a szigetelőanyag kisüléssel ellentétes oldalán földelt elektród van. A pamatos kisülés a felületi töltések kiegyenlítődése során alakul ki (a kis áramerősség miatt fojtott szikrának is nevezzük).

A tértöltés kisülése a fa koronájához hasonlít. Ez is fojtott kisülés, de nagy áramerősség esetén ív is létrejöhet.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " Az elektrosztatikus feltöltődés” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter