Teheremelők

A célvizsgálat során a kivitelezési területen használt emelők az építési teheremelők és a daruk köréből kerültek ki. A célvizsgálati tapasztalatok szerint a legnagyobb probléma a teheremelők üzembe helyezéséhez és a kezelői jogosultságok meglétéhez kapcsolódik. A vizsgált esetek 16,4 %-nál a kezelő nem rendelkezett a kezeléshez szükséges megfelelő kezelői jogosultsággal és a teheremelés során kötözőként tevékenységet végzők 6,8 %-nál nem volt igazolható a szükséges jogosultság megléte. Az üzembe helyezést az összes vizsgált berendezés 9,2 %-nál nem végezték el.

Mélyépítési és útépítési munkák - munkaárok/munkagödör

Az építőipari kivitelezésnek ehhez a részéhez kapcsolódó földmunkák során történő normasértések miatt számos halálos munkabaleset történt az elmúlt évek során. Ezek a munkabalesetek jórészt elkerülhetőek lennének, figyelemmel arra a tényre is, hogy a bekövetkezett balesetek jelentős részénél a munkaárok/munkagödör beomlása a földfal kitámasztásával vagy rézsűs kialakítással megakadályozhatók lettek volna. A balesetvizsgálatok alapján a munkáltatók és munkavállalók is tisztában vannak azzal, hogy a föld megtámasztása fontos, és a szükséges eszközök gyakran rendelkezésükre is állnak, mégis azok használata könnyelműségből elmarad.

A munkagödör/munkaárok oldalfalainak szükséges megtámasztását a vizsgált munkaterületek 41 %-nál nem végezték el!

A munkavégzéshez használt kétágú létrák állapota, elhelyezése a vizsgált létrák 9%- nál nem volt megfelelő.

A lefolytatott célvizsgálat adatai alapján a leggyakrabban használt gépek a betonkeverők, a zagyszivattyúk és a sarokcsiszoló-gyorsvágók voltak. Ezeknél a gépeknél feltárt hiányosságok 28,4 %-a a gépek forgó-mozgó részek védőburkolatával, 71,6 %-a a gépek elektromos

csatlakozó kábeleivel, azok sérülés elleni védelmével voltak kapcsolatosak. Jó eredménynek számít, hogy a használt és vizsgálat alá vont kisgépek évenkénti szerelői ellenőrzését jellemzően (95,8 %-ban) elvégezték.

A vizsgált elosztószekrények 3,7 %-a nem volt ellátva közvetett érintés elleni védelmet biztosító eszközökkel (pl. védőföldelés, áram-védőkapcsoló). Sajnos az áramvédő kapcsoló szerelői ellenőrzése, a vizsgált esetek 8,7 %-nál nem került elvégzésre, annak ellenére, hogy ehhez speciális szakképesítés vagy szakképzettség nem szükséges.

További probléma, hogy a célvizsgálattal érintett munkaterületeken ellenőrzött villamos kábelek és vezetékek közel egynegyede (24,4 %) szigetelő szalaggal javított, ami nem felelt meg a villamos szigetelésre vonatkozó előírásoknak.

A célvizsgálat során ellenőrzés alá vont munkáltatók 7,4 %-a nem rendelkezett kockázatértékeléssel.

Az egyéni védőeszközök juttatásának írásbeli szabályozása többségében hiányos volt, mert nem tért ki pl. munkakörre és munkafolyamatra vagy a védőeszköz biztosítás egyéb feltételeire.

A munkáltatók ötöde (19,2 %) nem tartotta meg a kötelezően előírt munkavédelmi oktatásokat.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " Az építőipari kivitelezési munkák célvizsgálatáról összefoglaló jelentés” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter