Az építőipari tevékenység ellenőrzését az indokolta, hogy az irányelv kiadását megelőző időszakban (2013. I-III. negyedévében) beérkezett azonnali jelentések alapján, szabálytalan munkavégzés miatt 12 halálos kimenetelű munkabaleset történt Magyarországon, amely a halálos munkabalesetek egyharmadát jelentette. A célvizsgálat további szakmai indoka az volt, hogy az építési munkák során a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó jelentős egészségkárosító veszélyekkel és kockázatokkal is számolni kell (pl. nehéz fizikai munkavégzésből adódó megterhelés, határérték feletti por-, zaj- és rezgésexpozíció lehetősége, a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai stb.).

Az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a munkáltatók kötelezettsége, hogy a kivitelezés során koordinátort foglalkoztassanak. Az ellenőrzések adatai szerint az ellenőrzött munkaterületek 92 %-nál a koordinátor foglalkoztatása megvalósult. A kivitelezési területen a koordinátori feladatokat jellemzően a fővállalkozó által foglalkoztatott munkavédelmi szakember végezte. Mivel a megbízott koordinátor több más építkezésen is ellátott hasonló feladatokat, ezért tevékenységük gyakran nem volt hatékony.

A munkaterületek 94 %-nál került biztonsági és egészségvédelmi tervben (BET) meghatározásra az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelmények. Sajnálatos módon azonban ezek tartalma nem terjedt ki minden munkarészre és aktualizálásuk sem minden esetben történt meg. A magán beruházásokhoz (családi lakóház) nem volt jellemző a BET elkészítése.

Az építési munkahelyen a fejvédő sisak viselésének hiánya jellemzően arra vezethető vissza, hogy a munkáltató nem biztosított a munkavállalói számára védősisakot, vagy a kiadott védősisakot a munkavállalók nem veszik fel, sok esetben csupán kényelmi okokra hivatkozva.

Az adatok alapján a vizsgálat alá vont munkáltatók 91 %-a biztosította a munkavállalói számára a védősisakot és ezeknek a sisakoknak a használatát a munkavállalóknak a 12,6 %-a nem használta, amely a korábbi tapasztalatokhoz képest javuló tendenciát mutat, a munkavállalók is egyre inkább belátják, hogy a biztonságos munkavégzés egyik fontos eleme az előírt védőeszközök viselése.

Az ellenőrzött munkahelyeken – 4 munkáltató kivételével (0,3%) – biztosították a munkavállalók részére az elegendő mennyiségű és az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet. Az ivóvízellátás jellemzően palackozott ivóvíz/ásványvíz biztosításával történt, amelyet általában hűtőtáskában tároltak. Vezetékes ivóvízellátás az építési munkahelyek 21%-ánál volt megoldható.

Az ellenőrzött munkahelyeken elegendő számú illemhelyet – többnyire mobil WC-kel – biztosították a munkáltatók, azonban több esetben előfordult, hogy ezek csak több km-re voltak a munkavégzés helyétől. A tisztálkodó helyiségekkel kapcsolatos szabálytalansághoz hasonlóan a munkáltatók ezt gyakran azzal magyarázták, hogy a munkahelyi autó elviszi a munkavállalókat a WC-hez, ha „szükség van rá”.

A munkáltatók 15%-a nem gondoskodott a munkahelyi elsősegélynyújtás személyi feltételeiről, mivel az építési munkahelyeken a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét nem biztosították. A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek biztonságos tárolásáról a munkáltatók jelentős része (86,4%) megfelelően gondoskodott, de még mindig előfordult, hogy eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt edényben (pl. üdítős palack) tárolták a kémiai anyagokat. Ezekben az esetekben – a munkáltatók 7,1%-ánál – a vegyi anyag és az étel/ital összetévesztésének lehetősége miatt fennállt a munkavállalók foglalkozási eredetű egészségkárosodásának, illetve mérgezésének kockázata. az építőipari kivitelezési területeken bekövetkező súlyos (halálos) munkabalesetek egyik jelentős hányada a magasból történő leesésből származik – még mindig nem fektetnek elegendő hangsúlyt a személyek és tárgyak leesése elleni kollektív védelemének kialakítására, hiszen az ellenőrzött munkaterületeknek majdnem felénél (43%) nem volt kiépítve ilyen berendezés.

Az építési állványoknak 20 %-a nem rendelkezett a felállítását követően elvégzett használatba vétel előtti vizsgálatról szóló írásos dokumentációval, engedéllyel.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Az emelőgépek előírt dokumentációi” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter