A munkakörnyezet, ahol életünk jelentős részét töltjük, az egyik legveszélyesebb emberi környezet. A dolgozó ember védelmének megítélése sokat változott az évezredek alatt, de abban mindig megegyezett, hogy az értékteremtő munkához erős, egészséges és kellő ismeretekkel rendelkező munkavállalókra van szükség.

Morális és gazdasági kérdés is, hogy mindent megtegyünk a dolgozók életének és testi épségének védelméért, biztonságáért. A munkavédelem ma már a munkakörnyezet humanizálását és az emberi tényezők messzemenő figyelembevételét is igényli. Ez összhangban van a munkavállaló és családja érdekeivel, a munkáltató és az állam gazdasági érdekeivel, végső soron az egész társadalom érdekeivel.

Össztársadalmi szinten az egészségben eltöltött életévek számának növelése az emberek öngondoskodásának és a társadalom eltartó képességének is az egyikalapja, ezért is jelentős az állam szabályozó és ellenőrző szerepe. A munkáltatók feladata a megfelelő munkakörülmények biztosítása, az állami feladatokat ellátó hatóságnak pedig tájékoztatással kell segíteni őket, de gyakran hatósági intézkedésekkel is érvényt kell szerezni a munkavédelmi előírásoknak.

Az állam nagyobb szerepvállalása érdekében 1984. július elsejével a munkavédelem irányítására, összehangolására és ellenőrzésére alakult meg az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMvF). A Főfelügyelőség a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt álló, önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szervként működött.

A munkavállalók védelme nem csak a munkahelyek, munkaeszközök kialakítását, az alkalmazott technológiát vagy a felhasznált anyagok hatását jelenti, hanem a dolgozók leterheltségének időtartamával is összefüggésben van, ezért a Főfelügyelőség hatásköre 1987-ben kibővült a munkaügyi ellenőrzéssel. Ezzel egyidejűleg a hatóság neve „Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség"-re (OMMF) módosult.

A munkavédelmi törvény 1994. január elsejei hatályba léptetésével a Magyar Országgyűlés törvényi szintre emelte a munkavédelmi szabályozás legmagasabb rangú jogszabályát. Ezzel egyidejűleg annak kihangsúlyozására, hogy a munkavédelem gyűjtőfogalom, amelynek csak egyik ága az OMMF által felügyelt munkabiztonság, a hatóság megnevezése „Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség"-re módosult. A munkavédelem másik ágának, a munkaegészségügynek irányítási, felügyeleti funkciói továbbra is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hatáskörében maradtak.

A munkavédelem törvényi szintű szabályozását követően 1996-ban megtörtént a munkaügyi ellenőrzés szabályozásának is a törvényszintre történő emelése.

1997-ben szervezeti átalakítás volt, 2000-ig a munkaügyi központoknál működtek a területi felügyelőségek az OMMF szakmai irányításával. Három év után 2000. január 1-jétől ismét egy szervezetben, az OMMF-ben történt a szakmai és a funkcionális irányítás.

2006. január elsejével az OMMF megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségei szakmailag szétváltak, külön regionális munkabiztonsági és külön regionális munkaügyi felügyelőségek alakultak.

A 2007-ben megvalósított egységes munkavédelmi hatóság létrehozása régi szakmai igény volt. 1991-92-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) küldöttsége Magyarországon járt és a lefolytatott munkavédelmi vizsgálatot követő ajánlása tartalmazta a munkaegészségügyi felügyelet integrációjára vonatkozó javaslatot és indoklását. Az Európai Unió Tanácsa és a Nemzetközi Munkaügyi szervezet közös szervezésében (2005. március 9-11.) a Luxemburgi Konferencia közös EU-ILO fellépést sürgetett, mely hatására 2007. áprilisától megteremtődtek a munkabiztonság és munkaegészségügy pillérein nyugvó munkavédelmi felügyelet keretei. A munkaegészségügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátása az ÁNTSZ-től OMMF-hez került.

Ezzel megszületett Magyarországon az egységes munkavédelmi hatóság, amely ellátta a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok a munkavédelmi törvényben és külön jogszabályban előírt munkavédelmi feladatainak - az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) közreműködésével történő - szakmai irányítását.

Az OMFI feladata a munkaegészségügy területén a szakmai módszertani irányítás, a jogszabályok előkészítése, a szakmai képzés és továbbképzés, kapcsolattartás a hazai és külföldi társintézetekkel. Fő feladata még a beutalt foglalkozási járó- és fekvőbetegek vizsgálata, kezelése valamint az országban bejelentett foglalkozási betegségek elfogadása.

Az OMMF önállóan gazdálkodó központi hivatal volt, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látta el. Az OMMF-et a miniszter által kinevezett elnök vezette, területi szervei az igazgatók által irányított regionális munkavédelmi valamint munkaügyi felügyelőségek voltak.

2007. novemberben létrejött az ingyenesen igénybe vehető munkavédelmi tanácsadói szolgálat minden régióban.

2011. január elsején a megyei kormányhivatalokban megalakultak a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervek. Funkcionális faladatokat a kormányhivatalok vették át, a szakmai irányító szerv az OMMF maradt.

2011. december elsején az OMFI feladatainak változatlanul hagyásával Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi főosztályként beolvadt az OMMF-be.

2012. január elsején megalakult a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, az OMMF feladatait a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság vette át. Az átszervezések kapcsán a feladatok is átcsoportosításra kerültek, a regionális szinten működő tanácsadó szolgálat tájékoztatási tevékenységét a megyei Munkavédelmi Szakigazgatási Szervek látják el. A szükséges létszám racionalizáció valamint a nyugdíjas kormánytisztviselők foglalkoztatásának megszűnése nagyobb szervezést és hatékonyságot igényel.

A 2014-es 30 éves jubileumi év a folyamatos feladatellátás biztosítása mellett a gazdaság változásai miatt új kihívásokat is jelent. A foglalkoztatás bővülésének, az új vállalkozások, új foglalkoztatási formák megjelenésének, a munkaerőpiacra visszatérők tapasztalatlanságának és az új típusú veszélyforrások megjelenésének a következménye, hogy megnövekedtek a munkavállalókat érő kockázatok.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Szabványváltozások a munkavédelem területén - 2014. december” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter