A villamos gázkisülés elvén működő fényforrások működésének alapja az a fizikai jelenség, hogy az igen kis nyomású gázok, ionizáció útján, vezetővé válnak. A vezetővé tett gáztér, ha villamos töltéshordozók mozognak benne, elektromágneses sugarakat, fénysugarakat bocsát ki. Ha a gáztérben a töltéshordozók mozgása folyamatos, a kibocsátott fénysugarak világításra alkalmasak A gázkisülés elvén működő, széles körben alkalmazott fényforrások: a, fénycsövek Fénycső a higanygőzlámpa, a nátriumgőzlámpa és a xenonlámpa.

Kevésbé elterjedt a parázsfénylámpa (glimmlámpa).

 A fénycső (F-cső) azon a fizikai elven működik, miszerint hő hatására a fémekből elektronok lépnek ki. Az izzó fémből a kilépő elektronok száma növelhető pl. báriumoxid-bevonattal, amely a fém kibocsátó- (emittáló-) képességét növeli. A fénycső adott átmérőjű és hosszúságú üvegcső, amelynek két végébe bárium-oxiddal bevont két volfrám izzószálat forrasztanak. A csövet vákuumozás után kisnyomású nemesgázzal (argonnal) töltik meg; amelyhez higanyt is adagolnak. Az átvezetett áram hatására a volfrámszálak izzásba jönnek és elektront bocsátanak ki magukból. Az izzószálak között a rákapcsolt feszültség hatására kialakult villamos térben az elektronok mozgásba jönnek, ami nagyrészt láthatatlan és ez ibolyántúli sugárzást hoz létre. A fénycső belső falát olyan fémporral vonják be, amely az ibolyántúli sugárzást látható fénnyé alakítja át. A fémporok összetételének változtatásával a fénycső színe, színhőmérséklete változik.

A fénycsőben létrejött gázkisülés öngerjesztő. Az ionizációs folyamatot szabályozni kell, ezért az áramkörben fojtótekercs korlátozza a fénycső áramkörében folyó áramot. A gyújtó áramkörébe is és a fénycsővel párhuzamosan is egy-egy kondenzátor gondoskodik a zavarelhárításról, és egyúttal javítja a hálózat teljesítménytényezőjét A fénycső fénykibocsátása nem egyenletes, hanem a hálózati feszültség váltakozósát követi. Ez a hullámzás hozza létre a stroboszkóp hatást. Ez a jelenség érzéki csalódást okoz: forgómozgás esetén a szakaszos fénykibocsátás hatására a forgó alkatrész vagy munkadarab olykor állni látszik, a dolgozó így gyanútlanul hozzányúlhat a balesetveszélyes, forgó tárgyhoz. Ez úgy csökkenthető, hogy a fénycsöveket egy lámpatesten belül három fázisra kapcsoljuk Egyfázisú táplálás esetéh az iker vagy duókapcsolás alkalmazható.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " A mesterséges világítás gazdaságossága” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter