A pszichoszociális kockázatok – például az egyhangú feladatok, a nagy munkaintenzitás, a szűk határidők, a munka és a magánélet közötti egyensúly hiánya, az ügyfelek vagy munkatársak erőszakos vagy zaklató viselkedése – hozzájárulnak a munkahelyi stresszhez. Az új jelentés – amely az egész Európára kiterjedő „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampány keretében jelenik meg – széles körű áttekintést nyújt az európai munkahelyeken jellemző pszichoszociális kockázatokról, valamint példákkal – a való életből származó példákkal és esettanulmányokkal – mutatja be a politikai, illetve vállalati szinten követendő utat.

A Pszichoszociális kockázatok Európában: Előfordulási gyakoriság és megelőzési stratégiák című jelentés az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) és az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) közös kiadványa. A jelentés megerősíti az egészség és a munkavégzés közötti kapcsolat összetett mivoltát, valamint felismeri, hogy a változáshoz gyakorlati támogatásra van szükség. Gyors áttekintést nyújt a munkakörülményekről és a pszichoszociális kockázatok előfordulási gyakoriságáról Európában, kifejti, hogyan kell kezelni e munkahelyi kockázatokat, és felvázolja a szükséges szakpolitikai beavatkozásokat.

Az EU-OSHA igazgatója, dr. Christa Sedlatschek az ügynökségek közötti együttműködés kiváló példájának nevezte a jelentést. „A 2014–2015. évi Egészséges munkahelyek kampány egyik fő üzenete az, hogy a pszichoszociális kockázatokat lehet ugyanolyan módszeresen – noha nagyobb odafigyeléssel – kezelni, mint a »hagyományos« munkahelyi kockázatokat. Erősségeiket egyesítve az EU-OSHA és a Eurofound olyan helyzetjelentést készített, amely nagymértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy e kampány sikeresen közvetítse ezt az üzenetet. Ugyanígy, ha a vezetők és a munkavállalók együttműködnek, hatékonyan tudják kezelni a munkahelyi stresszt.”

A Eurofound igazgatója, Juan Menéndez-Valdés megjegyezte, hogy „a pszichoszociális kockázatok csökkentése és a munkavállalók e kockázatokkal szembeni védelme kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a munkavállalók tovább maradjanak aktívak és megelőzhető legyen a munkaerőpiacról való korai távozásuk. Bizonyított, hogy a szakpolitikák kidolgozottsága nem azonos az európai országokban; ez a szociális párbeszéd különböző hagyományaival és az eltérő kormányzati megközelítésekkel magyarázható, és sok esetben összefügg azzal, hogy az országok milyen fontosságot tulajdonítanak a pszichoszociális kockázatoknak. Reméljük, hogy közös jelentésünk mind ismereteket, mind ösztönzést nyújt a szakembereknek és a szakpolitikai döntéshozóknak a munkahelyi pszichoszociális kockázatokból fakadó kihívások leküzdéséhez. A kutatás rávilágított arra, hogy a szociális párbeszéd és a szociális partnerek szerepe nagy jelentőséggel bír a tudatosság növelése és a beavatkozások megvalósítása terén.”

A jelentést október 16-án mutatják be egy brüsszeli szemináriumon, amelynek keretében egész Európából érkező politikai döntéshozók, munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakemberek, kutatók, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői tárgyalnak és osztják meg egymással véleményüket arról, hogyan kell támogatni az európai munkahelyeket a munkával kapcsolatos pszichoszociális kockázatok kezelésében. A munkahelyi pszichoszociális kockázatok gyakoriságának csökkentése elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállalók tovább maradjanak aktívak. A politikai döntéshozóknak figyelembe kell venniük a különböző munkavállalói csoportokat, köztük a nőket érő konkrét pszichoszociális kockázatokat, hogy mindenki számára jobb munkakörülményeket lehessen kialakítani.

Noha a jelentés szerint kevesebben számolnak be hosszú munkaidőről, a munkahelyek bizonytalansága Európa-szerte nőtt, és néhány országban a gazdasági válság sújtotta vállalatoknál fokozódott a munkaintenzitás. A munkával kapcsolatos stresszt gyakran tekintik „érzékeny” vagy „nehéz” területnek, bár ez a megítélés országonként változhat. Az erőforrások vagy a szakértelem hiánya folytán a kisvállalatok vezetői számára különösen nehéz feladat a pszichoszociális kockázatok kezelése.

A 2014–15. évi Egészséges munkahelyek kampány célja, hogy gyakorlati tanácsadás és támogatás nyújtása, a tudatosság növelése és a vita ösztönzése révén választ adjon e nehézségekre. A jelentés és a szeminárium azáltal segíti elő e cél megvalósulását, hogy információval látja el az érdekelt feleket és szemléletesen bemutatja az együttműködés előnyeit. A szakértelmük egyesítése révén a Eurofound és az EU-OSHA hatékonyabban tudja megszólítani a politikai döntéshozókat és az európai munkahelyeket, valamint információt és támogatást nyújtani nekik a stressz kezeléséhez és ahhoz, hogy Európát olyan hellyé alakítsák, ahol jó dolgozni.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Jogszabályváltozások a munkavédelem területén - 2014. november” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter