A fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi ellenőrzési feladatkörükben a vizsgálták a munkaügyi előírások érvényesülését, melynek során elsődleges szempont volt a munkavállalók törvényes foglalkoztatásának és a munkavállalói alapjogok érvényesülésének elősegítése mellett a jogszerűtlenül foglalkoztató, ezáltal tisztességtelen versenyelőnyhöz jutó vállalkozások leleplezése. A hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt.

Ennek megfelelően az akcióellenőrzés fő iránya a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettsége, különös tekintettel az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatásra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti munkavégzés esetén, illetve a színlelt szerződéssel, a részmunkaidőre történő bejelentéssel teljes munkaidőben történő foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogszabályok megtartása, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának szabályszerűsége (munkavállalási engedélyek megléte, illetve a munkavállalási engedélyekben szereplő munkakörben és munkavégzési helyen történő foglalkoztatás) · a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő – munkabér mértékére és védelmére vonatkozó – jogszabályok megtartása, · a munkavállalók pihenéshez való jogának érvényesülése, a munkaidőre és az azzal kapcsolatos adatok nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartása

Az akcióellenőrzés kiemelt ágazati területe volt az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, a vagyonvédelem, a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság.

Az akcióellenőrzés 1 036 vállalkozás - 4 600 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók közel 84 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 64%-át érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.

A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 101 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis-és középvállalkozások által – első esetben – elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezménye elérheti a 310 db figyelmeztetést.

A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak. A bejelentés hiányát a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók közel 30%-ánál tárták fel az ellenőrzések, míg az összes intézkedés 42%-a a feketefoglalkoztatás jogkövetkezménye volt. A legrosszabb kép az építőiparban mutatkozott, figyelemmel arra, hogy a felügyelők szinte minden második – bejelentés elmulasztásával kapcsolatos – jogsértést ebben az ágazatban tártak fel, holott „csak” a vizsgálatok harmada érintette ezeket a vállalkozásokat. Hasonlóan kedvezőtlen a jogkövetési magatartás a mezőgazdasági munkáltatók körében.

Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően kiemelkedő volt a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) is.

A munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzés – a tavalyi években megtartott hasonló ellenőrzéssorozat adatainak megfelelően – összességében kedvezőtlen tapasztalatokkal zárult. A szabálytalanul foglalkoztatók száma és a munkavállalókat érintő jogsértési arány továbbra is jelentős, amelyen belül a rendezetlen jogviszonyú foglalkoztatás – sajnálatos módon - még mindig jelentős súlyt képvisel.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "További védővezető nélküli érintésvédelmi módok” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter