Erre hívja fel a munkaadók figyelmét a Nemzetgazdasági Minisztérium „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című kiemelt projekt keretében.

A közfoglalkoztatás során ugyanazokat a munkavédelmi szabályokat kell betartani, mint bármely más munkavállaló foglalkoztatásánál, így természetesen a közmunkástól sem lehet megkövetelni, hogy egészsége vagy testi épsége veszélyeztetésével végezzen munkát (pl. közúti forgalom mellett) vagy fizikai képességein felül teljesítsen, mint ahogy azt sem, hogy olyan munkát végezzen, amihez nincs megfelelő képesítése (pl. bizonyos gépek használata). A közmunkásnak ugyanúgy jár a rendszeres pihenő védett helyen, a tisztálkodási lehetőség, valamint szükség esetén egyéni védőeszközök vagy védőruha. Kedvezőtlen munkahelyi klímakörülmények vagy meteorológiai viszonyok mellett (pl. túl meleg, túl hideg), egészségügyi riadók vagy rosszullét esetén pedig ugyanúgy meg kell szakítania a munkát, mint a többi munkavállalónak. Munkába lépéskor a munkáltatónak vagy megbízottjának (pl. a munka irányítójának) munkavédelmi oktatást kell tartania az új munkavállalók részére, ahol többek között beszélnie kell nekik a munkaszervezés, munkairányítás kérdéseiről, ismertetnie kell a munkaeszközök és a munka során felhasznált anyagok biztonságos használatát, a munkavégzés módját, a rendkívüli esetekre vonatkozó eljárásokat, illetve a munka- és pihenőidők szabályait, ugyanakkor meg is kell győződnie arról, hogy a munkavállalók elsajátították ezeket az ismereteket. A munkáltatónak tehát ebben az esetben is gondoskodnia kell – már munkakezdés előtt – a munkavégzés tárgyi, személyi és szervezési feltételeiről.

A közfoglalkoztatónak is el kell végeznie, vagy el kell végeztetnie a munkavégzésre vonatkozó kockázatértékelést, amelyben fel kell mérnie a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására, továbbá nagy hangsúlyt kell fektetnie a lehetséges vészhelyzetek megelőzésére.

Azért is fontos a gondos felkészülés, mert a közfoglalkoztatásba belépők gyakran hosszabb időre kiestek a munkából, az ellátandó feladathoz nem mindig van megfelelő ismeretük és gyakorlatuk. A számukra gyakran merőben új munkafeladat és az új környezet pedig megoszthatja figyelmüket. Emellett egészségi állapotuk is igen változó, ezért van különösen nagy jelentősége azoknak az előzetes orvosi vizsgálatoknak, amelyeknek célja, hogy megállapítsa, van-e olyan tevékenység, amit a munkavállaló csak korlátozással vagy egyáltalán nem végezhet. További speciális kockázatot jelenthet a közfoglalkoztatottak eltérő motivációja is: előfordulhat, hogy egyesek nem szívesen végzik az adott munkát, mások viszont éppen a bizonyítási kényszer miatti túlzott, meggondolatlan felelősségvállalásuk miatt kerülhetnek veszélyhelyzetbe. Fontos tehát, hogy a munkáltatók a szokásosnál is jobban átgondolják a munkakörülményekhez, a munkakörnyezethez alkalmazkodó óvintézkedéseket.

A munkáltató felelős ugyanis az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeinek megteremtéséért, és nem háríthatja át a munkavállalóra sem a felelősséget, sem a munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket. Ugyanakkor nem minden foglalkoztató van tisztában azzal, hogy több munkáltatói feladat esetében is szükség van munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi szakember közreműködésére.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  " A klímajellemzők meghatározása” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter