Elsősorban a vegyiparban alkalmazzák, ahol a technológiai berendezés meghibásodása, vagy más, előre nem látható ok miatt váratlanul nagy mennyiségű, egészségre ártalmas vagy robbanásveszélyes anyag kerülhet a munkahely légterébe. A vész szellőző rendszerhez tartoznak a munkahelyen elhelyezett érzékelők, ezek indítják el veszély esetén a vészszellőzést, pl. ha a vegyi anyag koncentrációja a légtérben a kritikus (megengedett, elviselhető) értéket megközelíti.

A vészszellőzés megindításakor a munkahely légteréből nagy mennyiségű szennyezett levegőt kell elszívni, és ezt friss, tiszta levegővel pótolni.

A szellőztetés igénye, rendeltetése szerint lehet légfűtés és léghűtés.

Légfűtés: hidegben vagy hideg munkahelyeken, ahol a technológia lehetővé teszi a szabványban előírt léghőmérsékletet. Hűtőházakban például a technológia nem teszi lehetővé a fűtést!

A fűtés a munkahelyen a hőhiányt pótolja. A klímatényezők ismeretében lehetséges, hogy a munkahelyi légtér nedvességtartalmát is fűtőrendszer szabályozza.

Léghűtés: a munkahelyen keletkező hőfelesleget eltávolító, csökkentő rendszer.

A fűtésnél említettekhez hasonlóan klímatizálási feladata is lehet, ha a légtér nedvességtartalma az előírt értéktől eltér. A fűtést-hűtést általában kombinálva szokták alkalmazni az évszakok változásával járó munkahelyi hőmérséklet és klíma közel azonos értéken tartására.

A ködtelenítés, klímatizálás berendezéseivel elsősorban a nagyon nedves vagy száraz munkahelyi légállapotok változtathatók, ill. állíthatók be az előírt értékekre.

Amennyiben munkabiztonság témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

Előző cikkünket  "Az oldalirányú elszívás alkalmazásának esetei” címmel ajánlom olvasóim figyelmébe.

Kling Péter