A cégautóadó

A szabályozás egy vagyoni típusú adó jellegzetességeit mutatja, mivel a gépjárművek jelentős körét lefedi, és elsősorban a tulajdonjog fennállására tekintettel ír elő adókötelezettséget.
Mi a cégautóadó? E körbe tartozik, azaz a cégautóadó szempontjából adóköteles a nem magánszemélyek tulajdonában álló itthon nyilvántartott személygépkocsi, valamint azon személygépkocsi is, amely után a számviteli törvény vagy a személyi jövedelemadó törvény alapján költséget számolnak el, függetlenül attól, hogy kinek a tulajdonában van az adott gépjármű.
 
Azaz a céges, tehát nem magánszemély tulajdonában álló magyar rendszámú személygépkocsi után kell megfizetni és a nem magán-személy tulajdonában álló, külföldi rendszámú, hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után csak akkor áll fenn a cégautóadó fizetési kötelezettség, ha utána az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást számoltak el.
 
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettséget.
 
A törvény tárgyi hatályán kívül esnek azonban az olyan személygépkocsik, amelyek magánszemély tulajdonában állnak, és arra költséget kizárólag a személyi jövedelemadó törvény szerinti kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén számolnak el, és annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Szintén nem tartozik a törvény hatálya alá a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, ha a magánszemély kizárólag a munkába járást szolgáló költségtérítést kap a munkáltatótól.
 
A lízing szempontjából fontos speciális szabály, hogy nem adóköteles a magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott azon személygépkocsi sem, amely után költséget nem számoltak el.

Amennyiben adó témában tanácsra van szüksége, kérem írjon itt vagy hívjon a +36 1 486 18 00 callcenter-en keresztül.

 
Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]