A kisadózó vállalkozások tételes adója = KATA mi az?
Ki választhatja? Azok az egyéni vállalkozók, egyéni cégek és kifejezetten csak magánszemély taggal rendelkező Bt-k, Kkt-k választhatják (és érdemes választaniuk ezt az adózási formát), amelyek nem végeznek biztosításügynöki/biztosítás/nyugdíjalap kiegészítő, valamint ingatlan bérbeadás/üzemeltetési tevékenységek közül egyet sem. Valamint legalább egy vállalkozói, tisztségviselői vagy megbízotti jogviszonyú, azaz nem munkaviszonyban alkalmazott foglalkoztatottal/taggal rendelkeznek.
A kisadózás összefoglalva:
- kiváltja az eddigi társasági adót,
- valamint (a vállalkozáson belüli kisadózónak minősülő foglalkoztatottakkal kapcsolatos, azaz) a cégnél nem munkaviszonyban foglalkoztatottak után az szja (osztalék szja is), eho, valamint mindenféle járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulást a következők szerint:
- főállású kisadózónak minősülő személy után havi 50.000 Ft KATA fizetendő
- főállásúnak nem minősülő (létezik már legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy saját jogú nyugdíjas) kisadózó személy után havi 25.000 Ft KATA fizetendő.
Az egyéb (jellemzően munkaviszonyban) alkalmazott foglalkoztatott után az általános szabályok érvényesülnek, de úgymond a vállalkozó maga és vállalkozása után csak havi 50/25 ezer forint adóval kell, hogy számoljon.
Ha egy vállalkozás belépett a KATA-ba, akkor valamennyi – nem munkaviszony keretén belül foglalkoztatott – személyesen közreműködő társas vállalkozója, tisztségviselője, megbízottja után köteles a tételes adót megfizetni!Azaz annyiszor 25/50 ezer forintot kell fizetnie, ahány ilyen személlyel ’dolgozik’.
Ez a személyes közreműködés és adóforma viszont nem leplezhet munkaviszonyt, ezt a vizsgálatok során ellenőrzik is.
Az általános forgalmi adóra (ÁFA) nincs hatással a KATA, de jellemző a kisadózókra, hogy élnek az alanyi áfa mentesség választásával (évi 6 milliós bevétel alatt lehet).
A kiállított számlákra kötelezően rá kell vezetni a „Kisadózó” megnevezést.
