Számviteli-beszámolási teendők:

1. A cég korábbi vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény szerint a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, melyet a legfőbb szerv általi elfogadást követően 30 napon belül köteles letétbe helyezni és közzétenni.

2. A végelszámoló a cég korábbi vezető tisztségviselője által készített, tevékenységet lezáró számviteli beszámoló adataiból végelszámolási nyitómérleget (nyitóleltárt) készít, mely alapján megnyitja könyvviteli nyilvántartásait. A cég valós vagyoni helyzetének felmérését követően a végelszámoló - amennyiben eltérés van a nyitóleltár és a valós értékek között - dönt a változások felvételéről, és a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő letelte után, 75 napon belül a változások és a hitelezői követelések figyelembevételével korrigált végelszámolási nyitómérleget készít. A korrigált végelszámolási nyitómérleget a végelszámoló elfogadásra a legfőbb szerv elé terjeszti. A korrigált végelszámolási nyitómérleget nem kell letétbe helyezni és közzétenni.

3. A végelszámolás időszaka alapvetően egy üzleti év; amennyiben a végelszámolás meghaladja a 12 hónapot, a végelszámolás alatt az adóévek és üzleti évek  időtartama 12 hónap, az utolsó üzleti év 12 hónapnál rövidebb is lehet. A végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót, melyet a legfőbb szerv fogad el és a végelszámolás üzleti évének fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni és közzétenni. A végelszámolás ideje alatt a számviteli törvény szerinti beszámoló mellett üzleti évenként tájékoztatót is szükséges készíteni a cég helyzetéről, a végelszámolási eljárás állásáról, tervezett befejezésének időpontjáról. A tájékoztatót a végelszámoló a legfőbb szerv elé terjeszti és a cégbíróság részére is megküldi.

4. A végelszámolás utolsó üzleti évének záró dátuma a végelszámolás befejezésének napja. Az utolsó üzleti évről a végelszámoló szintén elkészíti a számviteli beszámolót, melyet a legfőbb szerv fogad el és erről határozatot hoz. A végelszámolási zárómérlegben az eszközök és kötelezettségek – a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet szerint – piaci értéken szerepelnek. A záró beszámoló készítésénél figyelemmel kell lenni az esetlegesen még felmerülő költségekre, megállapított, fizetendő adókra, előírandó késedelmi pótlékokra, követelésekre, fizetendő kötelezettségekre. Az elengedett tagi kölcsönt rendkívüli bevételként kell elszámolni, az ehhez kapcsolódó ajándékozási illetéket az adózónak meg kell fizetni. A végelszámolást záró számviteli beszámolót a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül letétbe kell helyezni és közzétenni. Abban az esetben, ha a cég könyvvizsgálatra kötelezett, a beszámolókat könyvvizsgálattal alá kell támasztani.

A záró beszámolóval és adózási teendőkkel egyidejűleg a végelszámoló zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, egyéb szervezetnél a szervezet sorsára vonatozó javaslatot készít.

Adózási teendők:

1. A végelszámolást elhatározó döntést követően a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, 30 napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője köteles elkészíteni és benyújtani a tevékenységzáró bevallásokat. A társaság a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is köteles megfizetni. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy ezzel egyidejűleg teljesíteni kell mindazon bevallási kötelezettségeket is, melyek benyújtási határideje még nem járt le a tevékenységzáró bevallás benyújtásának határidejéig.

2. A végelszámolás ideje alatt is az általános szabályok alapján kell teljesíteni a cég bevallási kötelezettségeit, a bevallásokon azonban jelölni kell a végelszámolás tényét. A végelszámolás alatt - a számviteli teendőknél leírtakkal azonosan - az adóévek és üzleti évek 12 hónaposak, az utolsó adóév ennél rövidebb is lehet.

Tehát például, ha a végelszámolás kezdeti időpontja 2016. 02. 01, akkor a tevékenységet záró bevallást az adózónak a 2016. 01. 01–2016. 01. 31-éig tartó időszakra kell benyújtania, az azt követő adóév/üzleti év, amennyiben a végelszámolás nem zárul le 12 hónapon belül: 2016. 02. 01–2017. 01. 31. lesz. Az adóbevallásokat a végelszámolás alatt minden esetben szükséges benyújtani, nem mentesül a gazdálkodó ez alól akkor sem, ha tevékenységét beszüntette, vagy adófizetési kötelezettsége nem merült föl. Ez utóbbi esetben azonban a bevallást, annak benyújtási határidejéig helyettesítheti a NAV-nál rendszeresített „NY” jelű elektronikus űrlap kitöltésével is, azzal a kivétellel, hogy nem alkalmazható ez a rendelkezés a tevékenységet záró és a végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásokra. Ha a cég adófolyószámláján túlfizetés mutatkozik, vagy visszaigényelhető adója van, célszerű a végelszámolás időszaka alatt ezt átvezetési és kiutalási kérelem keretében rendezni.

3. A végelszámoló a végelszámolás befejezésével elkészíti a záró bevallásokat is, melyek benyújtása a végelszámolást záró számviteli beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg meg kell történjen, ezzel egyidejűleg teljesíteni kell mindazon bevallásokat is, melyek benyújtási határideje még nem járt le, illetve a társaság köteles megfizetni az ehhez kapcsolódó adókat.

A számviteli, adózási teendőkkel együtt, azzal egy időben, a gazdálkodónak a végelszámolás befejező dátumát követő hatvan napon belül az alábbiakat kell teljesíteni:

–       végelszámolást záró beszámoló
–       zárójelentés
–       záró adóbevallások
–       egyéb ezzel az időponttal lejártnak tekintendő bevallások
–       törlési kérelem
–       adatszolgáltatás a nyugdíjbiztosítási adatokról.

A közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég végelszámolása történhet egyszerűsített végelszámolás keretében, ha azt a végelszámolás kezdő időpontját követő 150 napon belül befejezi.

Az egyszerűsített vállalkozói adó, kisvállalati adó, kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó gazdálkodó esetében a végelszámolási eljárás megindításával kapcsolatosan az adott adónem szabályai külön előírásokat tartalmaznak. A végelszámolás elhatározásából következően az adott adózási mód megszűnésével és a számviteli törvény hatálya alá való visszatérésével kapcsolatosan sajátos szabályozás érvényesül.

Civil szervezetek esetében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.