A G7-ek Londonban tartott értekezletén született egyezség alapján 15 százalékos szinten határoznák meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát. Fő célként fogalmazódott meg az is, hogy a vállalatok a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat, vagyis a globális tevékenységű vállalatok ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megszüntetve az adóelkerülő magatartást.

Csapás Magyarországnak

Az adókedvezményekkel nemzetközi befektetéseket az országba vonzó magyar modellre ez komoly csapást jelent. A magyar gazdaság az elmúlt években a bőkezűen osztott állami támogatásokon túl, leginkább azzal tudott nemzetközi nagyvállalatokat az országba csalogatni, hogy az Európai Unióban a legalacsonyabb társaságiadó-kulcsát vezette be 2017-ben. Az akkor 9 százalékra mérsékelt teher szinte adóparadicsommá tette Magyarországot például az Egyesült Államokkal összehasonlítva, ahol ez a céges eredményekre rakódó teher 21 százalék.

Magyarország kormányának már évek óta az adóterhek mérséklésén dolgozik, hogy a következő időszakban továbbra is folytatódjon az adókönnyítések politkája.

Több ország is tiltakozik

Azok az országok, akik Magyarországhoz hasonlóan alacsonyabb társaságiadó-kulcsot alkalmaznak, szintén elutasítják a minimumkulcs bevezetését. Az adókulcs emelése rontja a befektetők bizalmát, jelentős bevételi forrásokat vonva el egy-egy ország költségvetéséből.