Behajthatatlan követelés áfájának visszaigénylése

2020. január 1. óta a vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy behajthatatlan követeléseik után visszaigényeljék az áfát, amennyiben megfelelnek a törvényben leírt feltételeknek. Igaz ez visszamenőlegesen is, azaz a 2015. december 31-e utáni teljesítésű behajthatatlan követeléseik után is visszaigényelhetik az áfát. A 2021. január 1. óta hatályos áfatörvény szerint pedig már a nem áfaalanyokkal (például magán­személyekkel) szembeni követelésekkel is csökkenthető az adóalap ezen a jogcímen.

A behajthatatlan követelésre alapozott adóalap-csökkentést az áfabevallás önellenőrzésével kell elvégezni. A fizetendő áfa alapját utólag csökkenteni kell a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy egy részének adót nem tartalmazó összegével. Az áfabevallás nyomtatványon kell nyilatkozni a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról, az adóalap-csökkentés összegéről, a termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő nevéről, adószámáról, valamint arról, hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára.

Adófelajánlás tao-jóváírása

Ha a vállalkozás – élve a lehetőséggel – az őt terhelő adóévi adóelőleg, illetve adó meghatározott részéről a Tao-tv. szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy a felajánlás kedvezményezett(ek) részére történő juttatását – a feltételek fennállása esetén – az állami adóhatóság teljesíti. A rendelkező vállalkozást a rendelkezés alapján átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amit a NAV vezet át társaságiadó-nemre csökkentő tételként az adózó adószámlájára. Az adójóváírás összege:

• az adóelőleg-felajánlás összegének 7,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint
• az éves adó terhére tett felajánlás átutalt összegének 2,5 százaléka, de legfeljebb az éves fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.

Jóváírásként mindkét esetben a kisebb összeg kerül figyelembevételre. A jóváírás napja az éves adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napja. A jóváírás összegét az Szt. előírásai szerint egyéb bevételként kell elszámolni, amellyel a társaságiadó-alap megállapítása során – a bevételként történő elszámolás adóévében – az adózás előtti eredmény csökkenthető.

 

Látványcsapatsport-támogatási kedvezmények

A társasági adóalany vállalkozásokat adókedvezmény illeti meg a látványcsapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda) valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező sportszervezet vagy látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány támogatása esetén. Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes teljesítése esetén vehető igénybe:

a) a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásakor a vállalkozásnak nincs lejárt köztartozása,
b) a társaság átutalja a támogatási igazolásban szereplő összeget a támogatott szervezet számára, a kiegészítő sportfejlesztési támogatást (a támogatási igazolásban meghatározott összeg társasági adókulccsal számított értékének legalább 75 százaléka) pedig az arra jogosult szervezet vagy a sportköztestület számára,
c) a gazdasági társaság kiállítja a támogatási szándéknyilatkozatot a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére a támogatási igazolás iránti kérelem benyújtását megelőzően, végül
d) bejelenti a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét (a megfizetés tényét) az állami adóhatóság részére a támogatások pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül.

A bejelentésre a SPORTBEJ nyomtatvány, bizonyos esetben pedig a társaságiadó-bevallás szolgál. Ez akkor lehetséges, ha a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le. Az adókedvezmény az adóévet követően (vagy az azt követő években) a társaságiadó-bevallásban érvényesíthető.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészében a tanulószerződéses tanulók vagy duális képzés keretében megszervezett gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és az alapcsökkentő, valamint kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeg, de legfeljebb a tanulószerződés, duális képzés alapján számított alapcsökkentő tétel igényelhető vissza.

Különös adóvisszatérítés

Az Áfa-tv. 2020. január 1-jén hatályba lépett módosítása lehetővé teszi, hogy azok az áfaalanyok, akik az őket terhelő, előzetesen felszámított adót nekik fel nem róható módon nem helyezhették levonásba, és az más módon sem térült meg számukra, vagyis ezáltal sérül az adósemlegesség elve, adó-visszatérítési kérelmet nyújtsanak be a NAV-hoz.

2021. január 1-jétől ez a szabály kibővül, és már lehetőség lesz arra is, hogy az adóalany az adósemlegesség elvére tekintettel kérelmezze nemcsak az őt terhelő, hanem az általa megállapított fizetendő adó összegének visszatérítését is. Ez utóbbi feltétele, hogy

• a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adót is tartalmazó ellenértékének a megszerzése az adóalanynak fel nem róható okból, részben vagy egészében ellehetetlenült,
• az ellenérték meg nem szerzett része más módon nem térült vagy térül meg,
• a fizetendő adó utólag nem csökkenthető az ellenérték meg nem szerzett részére tekintettel,
• a visszatérítés alapjául szolgáló adót a költségvetés felé megfizették, továbbá
• a visszatérítés alapjául szolgáló adó tekintetében a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyt adólevonási jog illette volna meg, azonban azt nem érvényesítette, és az adólevonási jog érvényesítésének lehetősége ellehetetlenült.

Az erről szóló kérelmet a NAV-hoz kötetlen formában, írásban kell előterjeszteni úgy, hogy legalább még hat hónap legyen hátra az adómegállapításhoz való jog elévülésének időpontjáig. A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt.

Külföldön megfizetett áfa visszatérítése

A belföldi áfaalanyoknak lehetnek olyan ügyletei, amikor valamely más államban (a vonatkozó teljesítési hely szabályok alapján), az adott államban érvényes szabályok szerinti áfát számítanak fel. Az EU-tagállamokon kívül a Svájcban, Lichtensteinben, Norvégiában, Szerbiában és Törökországban teljesülő ügyletek esetében is lehetőség van a megfizetett áfa visszatéríttetésére az országok közötti viszonosság alapján.

A magyar áfabevallásban más országban megfizetett áfa nem szerepeltethető, így abban nincs lehetőség a külföldön megfizetett áfa visszaigénylésére. EU-tagállamok esetén az egyik megoldás az lehet, hogy a vállalkozás bejelentkezik az adott tagállamban az áfa hatálya alá, és az ottani áfabevallásban igényli vissza az áfát. Ez akkor lehetséges, ha az adózó az adott országban végez olyan gazdasági tevékenységet, amelynek a teljesítési helye abban az országban van, és amely után ő az adófizetésre kötelezett. Ha ez az út nem járható, akkor a külföldön megfizetett áfa visszatérítését külön eljárásban lehet kérni. Ehhez nem kell minden egyes országban külön-külön kérelmezni az ott felszámított adó visszatéríttetését, a kérelmet az úgynevezett ELEKAFA nyomtatványon a NAV-hoz kell benyújtani, országonként külön-külön. A NAV az egyes kérelmeket továbbítja az adott országok adóhatóságai felé, majd azok döntenek az áfa visszatérítéséről. A kérelem benyújtásának végső határideje a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember 30-a. Az elismert harmadik államokra vonatkozó adó-visszatérítési kérelmet nem a NAV-on keresztül, hanem az adott országban kell kezdeményezni.