A külföldi utas az, aki……

Azokat a természetes személyeket nevezzük külföldi utasnak, akik

• nem állampolgárai egyik tagországnak sem a Közösségben és nem jogosultak állandó tartózkodásra egyik tagállamban sem, vagy
• állampolgárok ugyan valamely tagországban, de lakóhelyük mégis a Közösségen kívül van.

A személyes okmányokban, az útlevélben csak az állampolgárság kerül feltüntetésre, de ez még nem jelenti azt, hogy megállapítható a tartózkodási hely is, hiszen lehet például, hogy egy szerb állampolgárnak van állandó tartózkodási engedélye Magyarországon. Amennyiben a vámhatósági ellenőrzéskor fény derül ilyen információra, máris nem számít külföldi utasnak az áfa visszatérítést kérő személy. Ebben az esetben is elvégzi az áfa visszatérítéshez szükséges nyomtatvány záradékolását a vámhatóság, de megjegyzést kell írnia a lap „Egyéb megjegyzés” rovatába.

Ha a Közösség valamely országának állampolgárát egy külső országhoz köt a létérdeke, azaz a családja, munkája, akkor szintén külföldi utasnak számít.

….és milyen teendői vannak?

Az áfa visszatérítés akkor állhat fenn, ha a termék fuvarozását vagy küldeményként feladását a beszerző végzi, azaz például a saját autójával maga viszi ki a Közösség területéről a terméket, vagy például a beszerző poggyászában a légitársaság végzi a szállítást.

A terméknek az értékesítés napjától számított 90 napon belül kell elhagynia a Közösséget. Ennek igazolása a vámhatóság feladata. A terméket és a róla szóló számlát együtt kell bemutatni a határátlépéskor, és az áfa visszatérítéshez szükséges nyomtatványt a hatóság záradékolja és lebélyegezni. Ilyenkor a lap második példányát bevonják a magánszemélytől. Utólag már nem lehet záradékoltatni a lapot, de egy határátlépés alkalmával több lapot is lehet záradékoltatni.

Fontos, hogy a terméket nem használhatja a külföldi utas rendeltetésszerűen, amíg nem viszik ki azt a Közösség területéről. Ha ez mégis látható a terméken, akkor sem tagadja meg az igazolást a vámhatóság, de záradékban rögzíti az észrevételét. Ha a magánszemély letelepedett a Közösségen belül, akkor fontos, hogy szokásos tartózkodási helye a Közösségen kívül legyen. Ez akkor áll fenn, ha a kinti tartózkodás eléri az évi 183 napot.

A beszerzés nem történhet kereskedelmi célból, csak magánhasználatra, családi használatra, ajándékozási célra.

Legalább 175 euro összeget el kell, hogy érje a vásárlás összértéke. A külföldi utasnak közokirattal kell igazolni a kereskedő felé is jogállását, nemcsak a vámhatóságnál. Mindenképp számlát kell kiállítani, a nyugta nem alkalmas az áfa visszatérítés eléréséhez. A kereskedő adó-visszaigénylő lapot kell, hogy kiállítson a vásárláskor, amelyből két példányt a magánszemély kap, egy pedig nála marad.

A határon, kiléptetéskor záradékolt és lebélyegzett lapot vissza kell juttatni a kereskedőhöz, a számla eredeti példányával, és utólag történik meg az áfa visszatérítés. Lehet olyan eset is, amikor eleve adómentesen történik az értékesítés.

Milyen feladata van a kereskedőnek?

A kereskedő a visszaadott számlán feltünteti az „áfa elszámolva” feliratot, így újabb áfa visszatérítést már nem lehet a számlára érvényesíteni. Erről a számláról egy fénymásolatot meg kell őrizni.

Az értékesítéskor felszámított adót fizetendő adóként kell, hogy mutassa a könyvelés a kereskedőnél. Később, amikor visszatéríti az adót, csökkentheti a fizetendő adóját ezzel az összeggel, de csak ha nyilvántartásaiban külön kimutatja azt.