Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 5. §-a szerint adóalany: „az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére”.

A gazdasági tevékenység fogalmát a 6. § határozza meg: „valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik”.

Fentiek alapján ahhoz, hogy valamely tevékenység gazdasági tevékenységnek minősüljön, az alábbi szempontokat vesszük figyelembe, azonban nem feltétlenül szükséges, hogy ezek mindegyike együttesen teljesüljön: üzletszerűség, tartósság, rendszeresség, ellenérték elérésére irányultság és a tevékenység független formában történő végzése. Amennyiben egy tevékenység ellenérték elérésére irányul, független formában végzik, úgy az üzletszerűség vagy a rendszeresség közül az egyik fennállása is elegendő ahhoz, hogy az adott tevékenység gazdasági tevékenységnek minősüljön. A gazdasági tevékenység a céljára és az eredményére tekintet nélkül áfaalanyiságot eredményez, nincs jelentősége annak, hogy ténylegesen eredményes-e, a ráfordítások milyen mértékűek, illetve, hogy meghaladják-e a bevételeket vagy sem.

Az áfaalanyiság speciális oka:
 -  ha az egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró jogképes személy vagy szervezet belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi;
 - ha az egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozatjelleggel értékesít, feltéve, hogy annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;

-ha az egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.

Az adóköteles tevékenység megkezdéséhez kapcsolódik az adóhatósági bejelentkezés, mely ma már „egyablakos” rendszerben történik (cégbejegyzésre kötelezett személy esetén a cégbírósági bejegyzéssel egyidőben, egyéni vállalkozó esetében a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalán, bírósági bejegyzéshez kötött jogi személy esetén a bíróságon keresztül).

A bejelentkezéshez szükséges formanyomtatványokon kell megjelölni az áfaalanyiságot, annak típusát, illetve az áfával kapcsolatos választási lehetőségeket.

Áfa tekintetében a következő bejelentési kötelezettséggel és választási lehetőséggel élhet az adózó:

1. Az áfaalanyiság áfatörvény 6. § (4) szerinti speciális okának bejelentése, illetve azon adózók, bejelentése, akik/amelyek kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válnak az áfa alanyává, és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítik.
2. Arra vonatkozó bejelentés, mely szerint az adózó adóraktár üzemeltetőjeként, illetve közvetett vámjogi képviselőként jár el [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art. tv.) 22. § (1) g), j)].
3. Az áfaalanyiság kizárása (amennyiben a szervezet gazdasági tevékenységet nem folytat, vagy közhatalmi tevékenységet folytató).

4. Az áfakötelezettség megállapításának oka és módja: 
   az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítják meg,

• viszonteladóként az árrés szerinti adózás választása,
• viszonteladóként a globális nyilvántartáson alapuló adózás választása,
• nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó különös szabályok választása,
• utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok választása (2),
• befektetési arany értékesítésének, illetve közvetítésének adókötelessé tétele,
• mezőgazdasági kompenzációs rendszer helyetti általános szabályok választása,
• ingatlanok (lakó-, illetve lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok) értékesítésére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választása.

      5. Áfamentesség:

• kizárólag közérdekű, vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes tevékenység folytatása esetén (áfatörvény 85-86. §),

• alanyi adómentesség választása (áfatörvény XIII. fejezet),
• mezőgazdasági tevékenység esetén a kompenzációs felár megtérítésére nem tart igényt,
• mezőgazdasági kompenzációs rendszer mellett alanyi adómentesség választása,

• mezőgazdasági kompenzációs rendszerről való lemondás helyett alanyi adómentesség választása.

     
      6. Áfafizetési kötelezettség más tagállamban történő teljesítése:

• az áfatörvény 29-30. §-ai alapján történő választás bejelentése.Közösségi adószám igénylése:

• Art tv. 22. § (4, 7, 9, 10, 11) alapján. 

      7. Közösségi beszerzések, szolgáltatásnyújtások, szolgáltatás-igénybevételekkel kapcsolatos bejelentések a különleges adózói kör vonatkozásában           (Art. tv. 22. § (5, 6, 8) alapján.

      8. Pénzforgalmi elszámolás választása (áfatörvény XIII./A fejezet).

Az adózási mód választására kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel az egyes adózási módok választásának, a bejelentett adatokban bekövetkezett változásnak nagy jelentősége van az adóalany adókötelezettségének megállapítása szempontjából.

Amennyiben az adózó működése alatt az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozataira való tekintettel változtatással kíván élni, a változás bejelentésére a NAV által a bejelentkezésre rendszeresített nyomtatványok F jelű lapja szolgál.

A választott adózási módtól a jogszabály alapján csak bizonyos időszakot követően lehet eltérni. Amennyiben például az adóalany az egyébként adómentes körbe tartozó ingatlan értékesítésre és/vagy bérbeadásra adófizetési kötelezettséget választ, attól a választás évét követő ötödik naptári év elteltéig nem térhet el. Az egyes különös adómegállapítási módok valamelyikéről történő lemondás esetén visszatérési korlátozás érvényesül, így például a mezőgazdasági tevékenységnél vagy a használt ingósággal kapcsolatos árrésadózásnál is.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytató adóalanyoknál előfordulhat egy-egy olyan ügylet, amelyre a bejelentett adómentesség nem terjed ki. Az alanyi adómentesség választásának hiányában ezen adóalanyok az ilyen adókötelesnek minősülő ügyletek után az általános szabályok szerint adóznak. Egyes esetekben – például többprofilú tevékenységnél – az általános szabályok szerinti adózás és különleges adózási mód egyidejűleg is előfordulhat és alkalmazható. Ilyenkor a bejelentkezési lapon többféle adómegállapítási módot is lehet, illetve kell jelölni.