A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást (költségelszámolást) alkalmazó egyéni vállalkozó az adóévben megszerzett vállalkozói bevételét – legfeljebb annak mértékéig – fejlesztési tartalék címén csökkentheti az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó bevételrész 50 százalékával, de legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal. Ez a kedvezmény a levont összegnek megfelelő, meghatározott fejlesztési célra négy adóéven belül történő felhasználás esetén válik véglegessé, míg ha ez nem teljesül, késedelmi pótlékkal növelt adót kell fizetni a más célra történt felhasználás összege után.

A felhasználás kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási, felújítási kiadásra történhet adómentesen a következők szerint:

A fejlesztési tartalék címén levont összeget az egyéni vállalkozónak tájékoztató adatként az adóbevallásban fel kell tüntetnie, és a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve kell nyilvántartásba vennie [szja-törvény 49/B. § (6) bekezdés f) pont]. A nyilvántartásból annak megfelelően lehet kivezetni összeget, amilyen értékben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadást teljesít.

Ugyanakkor szigorú előírások korlátozzák az adóelkerülés lehetőségét. Ugyanis más esetben csak azt az összeget lehet kivezetni a fejlesztésitartalék-nyilvántartásból, amely után az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezés szerinti mértékkel a vállalkozói szja-t, valamint a kivezetett résznek a vállalkozói szja-t meghaladó része után a vállalkozói osztalékalap utáni személyi jövedelemadót késedelmi pótlékkal növelten 30 napon belül megfizeti. Továbbá a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt rész után az említett adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig késedelmi pótlékkal növelten mindenképpen meg kell fizetni, ha addig nem valósulna meg a beruházásra, felújításra történő felhasználás.

A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani.

Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha az említett időszak alatt a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (kivéve, ha annak oka egyéni cég alapítása, cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), továbbá akkor is, ha a vállalkozói tevékenység szünetel vagy az egyéni vállalkozó átalányadózást választott, illetve kata- vagy evaalany.

Az egyéni vállalkozónak a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy kell vezetnie, hogy abból megállapítható legyen minden kivezetett összeg, a kivezetés alapjául szolgáló kiadás teljesítésének időpontja és – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújításiköltség-nyilvántartásában rögzített – összege, illetve a kivezetés miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege [szja-törvény 49/B § (16) bekezdés].

A tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelelő kivezetett összeget a fejlesztésitartalék-nyilvántartásból történő kivezetés időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni, és az adott tárgyi eszköz egyedi részletező nyilvántartásában is ennek megfelelően kell rögzíteni [szja-törvény 11. számú melléklet II. 2. pont o) alpont]. Ezt figyelembe véve, a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele – még jogszerű felhasználása esetén is – valójában csak kamatmentes adóhalasztást jelent.