Jellemzően előforduló költségek

Költségnek minősül többek között,

– az anyag- és árubeszerzésre, szállításra fordított kiadás, az adott előleg;

– a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési, előállítási költsége, ha azok egyedi értéke nem több 100 ezer forintnál;

– beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás azzal, hogy a járművek esetében az szja törvény 11. számú mellékletének III. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni;

– az alkalmazott részére kifizetett bér és annak közterhei;

– a 16. életévét betöltött segítő családtag részére adott juttatás és annak közterhe;

– az olyan személybiztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott;

– az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatás és annak közterhe;

– a megfizetett cégautóadó;

– a tevékenységgel összefüggő biztosítás díja;

– a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat, kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi;

– a tevékenység folytatásával összefüggő illeték, vám- és perköltség (kivéve, ha az a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi);

– hivatali, üzleti utazás esetén felmerült utazási- és szállásköltség, valamint külföldre történő utazás esetén az igazolás nélkül elszámolható összeg (15 euro/nap) 14, de a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély a napi 40 eurónak megfelelő forint összeget is választhatja azzal, hogy ilyen esetben csak a jármű üzemeltetéséhez kapcsolódó közvetlen kiadások számolhatók el, a szállásdíj nem;

– a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adók;

– a nem megállapodás alapján befizetett saját szociális hozzájárulási adó, egészségügyi szolgáltatási járulék;

– a telefon, a rádiótelefon beszerzési és beszerelési költsége (a lakásban lévő telephely esetében a telefon beszerzésére és beszerelésére eső kiadásoknak csak az 50 százaléka minősül költségnek);

– a tevékenységhez szükséges munkaruha közül az, amelyet az szja törvény 1. számú melléklete az adómentesen adható munkaruhák között nevesít;

– azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos része, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben (például a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely fűtése, világítása, a telefonköltség) merülnek fel;

– az internet használat díjának a 100 százaléka azzal, hogy amennyiben a lakás és a telephely nem különül el, akkor a díj 50 százaléka az elismert költség;

– az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára befizetett tagdíj, hozzájárulás, a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg;

– az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában;

– a képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, illetőleg a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében felmerült képzési kiadást is elszámolhatja, ide nem értve ez utóbbi esetben az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást;

– a vállalkozói kivét; A vállalkozói kivét összege olyan önálló tevékenységből származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek tekintendő, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem számolható el. A vállalkozói kivét nagyságát az egyéni vállalkozó dönti el.

Az előző felsorolás természetesen nem teljes körű, felmerülhetnek még olyan kiadások, amelyek költségként elszámolhatók. A részletesebb felsorolást és a költségelszámolás itt nem említett feltételeit az szja törvény 11. számú melléklete tartalmazza.

Az értékcsökkenési leírás, az egyéni vállalkozó a saját tulajdonában lévő, kizárólag a vállalkozói tevékenységéhez használt tárgyi eszközeinek, nem anyagi javainak 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó beszerzési költségét értékcsökkenési leírás keretében számolhatja el. Több tevékenységhez használt tárgyi eszköz esetében választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az szja törvény 11. számú mellékletének rendelkezései szerint érvényesíthető költséget.

A költség (az értékcsökkenési leírás a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek bevételei között. A nem anyagi javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásakor az szja törvényben meghatározott szabályokat és leírási kulcsokat kell alkalmazni.

Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség azzal, hogy az általános szabályok szerint adózó áfaalanynál az áfa nélküli, másoknál az áfával növelt beszerzési árat kell figyelembe venni. A saját előállítású tárgyi eszköz esetén beszerzési árnak az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt ellenértéke minősül. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos költség (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői költségek, a bizományosi díj, a vám, az adók – áfaalanynál az áfa kivételével –, az illeték stb.) a beszerzési ár részét képezik.

Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.

A tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek együttesen: felújítási költség) a felmerülés évében elszámolható, vagy választható, hogy ez az értékcsökkenési leírás alapját növeli. A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli.

Ha a tárgyi eszközök vagy nem anyagi javak beszerzésére év közben került sor, akkor – általános szabály szerint – az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással, a beszerzés időpontjától lehet elszámolni.

A 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök (például számítógép) beszerzési ára két év alatt 50-50 százalékban számolható el, tehát az évközi beszerzés miatti időarányosítással nem kell számolni. A 14,5 százalék leírási kulcs alá sorolt, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökre szintén 50 százalék értékcsökkenés alkalmazható, továbbá ugyanez érvényes a kizárólag film- és videó-gyártást szolgáló gépek és berendezések esetén is. A többi tárgyi eszköz évközi üzembe helyezése esetén figyelembe kell venni a napi időarányosítás szabályát is.

Tárgyi eszközök, nem anyagi javak 1996. december 31-ét követő részletfizetéssel történő vásárlása esetén – amennyiben a szerződés szerint az egyéni vállalkozó legkésőbb az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követően egy meghatározott időtartamon belül tulajdonossá válik – az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhatja az szja törvény szerinti értékcsökkenési leírást, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat nem része a beszerzési árnak, az a kifizetés évében költségként elszámolható.

Az üzembe helyezés időpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási költségből a fejlesztési tartalék16 címén felhasznált összeget.

A személygépkocsi beszerzési ára csak akkor számolható el a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközökre vonatkozó szabályok szerint, ha az kizárólag üzemi célú járműnek minősül. Kizárólag üzleti célt szolgáló személygépkocsi csak a személygépkocsi-bérbeadó, vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó olyan személygépkocsija lehet, amely a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képezi, ha azt az egyéni vállalkozó más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják.

Saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő vagy általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi, ideértve a házastárs tulajdonában lévő, illetve általa zárt végű lízingbe vett járművet is.

A személygépkocsi beszerzési árának elszámolását folytathatja a cégautóadó megfizetése mellett az az egyéni vállalkozó, aki azt 2009. január 31-éig megkezdte.

A hátrányos térségben üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára – a személygépkocsi kivételével – egy összegben számolható el.

Különös szabály vonatkozik a nem kizárólag üzemi (üzleti) célt szolgáló tárgyi eszközökre. Ezen tárgyi eszközök után átalányban számolható el értékcsökkenés egyszer, a használatbavétel évében. Az átalány összege nem lehet több az éves bevétel 1 százalékánál még akkor sem, ha egy adóévben több ilyen vegyes hasznosítású tárgyi eszköz kerül használatbavételre. Az 1 százalék korláton belül is érvényes az a szabály, hogy az átalány nem lehet magasabb, mint ezen tárgyi eszközök nyilvántartási értékének 50 százaléka.

Ezen felül a saját tulajdonú, nem kizárólag üzemi célú személygépkocsi esetében az éves bevétel 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10 százaléka a használatbavétel évében átalány-értékcsökkenés címén elszámolható.

Nem érvényesíthető a költségek között a személyi jövedelemadó (ideértve a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót is), a saját nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egy napi munkáért kifizetett munkabérből az erről szóló kormányrendeletben meghatározott minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

A vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, a felettes rész után 19 százalék az adó mértéke. A 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható.

A vállalkozói személyi jövedelemadóból kisvállalkozói adókedvezmény címén legfeljebb a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százaléka vonható le. További levonást jelent a külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka – nemzetközi egyezmény, vagy viszonosság hiányában –, azonban ez a levonás nem lehet több mint a külföldön (is) adóztatott jövedelemre jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó.

Az adóévre megállapított vállalkozói személyi jövedelemadót növelni kell a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítését követő négy éven belül, amennyiben a törvény által előírt feltételek nem teljesülnek. Ebben az esetben az ezen a címen levont bevétel kétszerese után a kedvezmény érvényesítésének évében hatályos rendelkezések szerinti adó mértékével kell a vállalkozói személyi jövedelemadót növelni.

Vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót kell fizetni a fejlesztési tartalékként nyilvántartott és bevételt csökkentő tételként figyelembe vett azon összeg után is, amelyet cél szerint és határidőben nem költ el az egyéni vállalkozó.