A személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre: az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózók adóelőlege

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja tv.) 47. § (1) bekezdése szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap. Az előző év(ek)ről áthozott és elhatárolt veszteséget a jövedelem 50 százalékáig lehet csak figyelembe venni a vállalkozói adóalap meghatározásánál.

2017. január 1-jétől az szja tv. megerősíti azt az álláspontot, mely szerint a tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra adott előleg összege a költségek között nem számolható el. Az értékcsökkenési leírás, vagy a költségelszámolás azon időponttól érvényesíthető, amikor ezen eszközök a magánszemély tulajdonába kerülnek, azaz teljesedésbe megy az ügylet.
A szabad vállalkozási zónában (leghátrányosabb helyzetű térségben) üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára egy összegben számolható el a költségek között, tehát nem kell az időarányosításra figyelemmel lenni az értékcsökkenési leírás elszámolásakor.
Emlékeztetőül fontos azt is megjegyezni, hogy 2015. január 1-jétől nem számolható el a költségek között annak a tárgyi eszköznek a beszerzési ára sem, amely ellenérték nélkül (ajándékozással, örökléssel) került a magánszemély tulajdonába.

A vállalkozói adóalap után fizetendő adó mértéke 2017. január 1-jétől 9 százalék, melyet   csökkent a kisvállalkozói adókedvezmény címén levonható összeg.

Az szja tv. 13. számú melléklete szerint a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe.

Változás a 2017. évtől, hogy a 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat összege adókedvezményként érvényesíthető (e hitelek tekintetében megszűnt a 6 millió forint korlát az adókedvezmény érvényesítésekor).

A 2017. január 1-jét megelőzően kötött szerződések esetében azonban még korlátok vannak. Az adókedvezmény az előzőekben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. Fontos azt is tudni, hogy adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot e hitelek utáni adókedvezmény tekintetében.

A kisvállalkozói adókedvezmény azonban azzal a korlátozással érvényesíthető, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál.

Az egyes negyedévekre megállapított adófizetési kötelezettségnél figyelembe kell venni a már befizetett adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a göngyölíteni kell az adatokat az adóév során.

Adózónak vállalkozói osztalékalapot csak az éves bevallás benyújtásakor kell levezetnie és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t és ehót is ekkor kell megfizetnie azzal, hogy az eho-fizetési kötelezettség megállapításánál a 450 ezer forint felső határra is figyelemmel kell majd lenni.

Vállalkozói kivét utáni adóelőleg

Adózónak nemcsak a vállalkozói adóalap után kell megállapítania az adóelőleg összegét, hanem a költségek között elszámolt vállalkozói kivét összege után is, mely összevonandó jövedelemnek minősül, mellyel szemben további költség elszámolására nincs mód.

A vállalkozói kivét után 15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetni. Az szja tv. 49. § (4) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó esetében a negyedévenként fizetendő adóelőleg összegének megállapításánál a költségek között is elszámolt vállalkozói kivét összege csökkenthető a családi kedvezmény és az első házasok kedvezményével.

A kedvezmények csak egyszeresen vehetők figyelembe. Ha a magánszemély más jogviszonyában már érvényesítette például a családi kedvezményt, akkor az egyéni vállalkozásából származó jövedelme utáni adó-előlegfizetési kötelezettség megállapításánál már nem érvényesítheti.
Ha a családi kedvezmény összege több mint a kivét alapján levonható összeg és a fennmaradó összegre tekintettel sem az adózó, sem más nem vesz igénybe jogszerűen kedvezményt, akkor családi járulékkedvezményt is érvényesíthet az egyéni vállalkozó amennyiben biztosított.
A vállalkozói kivét összege utáni adót tovább csökkenti a személyi kedvezmény.

Jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozó adóelőlege

A jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak a tevékenységétől függően elismert költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelem után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie azzal, hogy a családi és első házas kedvezmény, valamint a személyi kedvezményt figyelembe vehető, mivel az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része.

Ügyelni kell évközben is adózóra vonatkozó bevételi értékhatárra, ami tevékenységtől függően 15/100 millió forint az adóévben azzal, hogy időarányosan kell a bevételi értékhatárt megállapítani, ha a tevékenységét nem az adóév egészében folytatja az adózó. Adózónak évközi kezdés esetén csak a rá vonatkozó bevételei értékhatárra kell figyelemmel lennie, nincs jelentősége annak, hogy az adóéven belül a bevétel milyen ütemben érkezik.
Ha valaki a bevételi értékhatárt átlépte, annak az adóelőleg alapját az adóév egészére tételes költségelszámolással kell megállapítania.

Az szja tv. 49. § (6) bekezdésének rendelkezése szerint, amennyiben az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta kell megállapítania és bevallania.

Családi kedvezmény

A családi kedvezmény 2017-ben – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

♦ egy eltartott esetén 66 670 forint,
♦ kettő eltartott esetén 100 000 forint,
♦ három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint. 

Első házasok kedvezménye

Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény összege havi 33 335 forint.

Az első házasok kedvezményét érintően változás az, hogy megszűnt az a korlátozás, mely szerint korábban a kedvezmény érvényesítését elveszítették azok a magánszemélyek, akik házasságkötésüket követően családi kedvezményre váltak jogosulttá. A módosítás azt eredményezi, hogy a 24 hónapos jogosultsági idő csak abban az esetben szakad meg, ha a házassági életközösség időközben felbomlik. (Mindazon magánszemélyek, akik a 2015. adóévben azért veszítették el az első házasok kedvezményére való jogosultságukat, mert magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre váltak jogosulttá, a kedvezményt a 2015. évi adóbevallásuk önellenőrzésével érvényesíthetik!)

Személyi kedvezmény

Az érvényesíthető összeg a mindenkori minimálbérhez kötődik, így a minimálbér-változásra tekintettel a figyelembe vehető személyi kedvezmény összege 2017-ben is módosul. A befizetendő adóelőleget havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel, azaz 2017-ben havi 6 375 forinttal lehet csökkenteni csökkenteni.

Az adóelőleg fizetésének időpontja

Az adóelőleg megfizetésére az egyéni vállalkozó a negyedévet követő hó 12-éig köteles.

Nem kell adóelőleget fizetnie a magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg. A 10 ezer forint értékhatárba beleszámít a más tevékenységre tekintettel fizetendő adóelőleg összege is.

Az adóelőleget a magánszemélynek év közben nem kell bevallania, csupán az éves bevallásában kell majd negyedéves bontásban szerepeltetnie.