Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén korábbi években keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve – meghatározott vállalkozói adóalap. Hátrányos térségben üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben számolható el, tehát ebben az esetben az időarányosításra nincs szükség.

Az elhatárolt veszteséget a negyedéves jövedelem 50 százalékáig lehet csak figyelembe venni és ezt mindig figyelni is kell évközben az adóelőleg összegének megállapításakor, mivel a jövedelmet göngyölíteni kell és annak adójából vonható le a már befizetett adóelőleg.

Az adóelőleg összegének megállapításakor a bevételt csökkentő kedvezmények nem érvényesíthetők (kisvállalkozói kedvezmény, mikro vállalkozások foglalkoztatási kedvezménye, kisvállalkozói kedvezmény, kutatás, kísérleti fejlesztés kedvezménye).

A vállalkozói adóalap után adózónak 500 millió forintig 10 százalék, felette 19 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie.

A fizetendő adót csökkenti a kisvállalkozó adókedvezmény címen levonható összeg. A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó – kivéve a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó – 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az előzőekben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. Fontos azt is tudni, hogy adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot.

A vállalkozói kivét után(mellyel szemben további költség nem számolható el)15 százalék személyi jövedelemadó előleget kell fizetni azzal, hogy a kivét összege a családi kedvezménnyel és az első házasok kedvezményével csökkenthető és a fizetendő adót tovább csökkenti a személyi kedvezmény.

Amennyiben a családi kedvezmény összege több mint a kivét alapján levonható összeg és a fennmaradó összegre tekintettel sem adózó, sem más nem vesz igénybe jogszerűen kedvezményt, akkor a családi járulékkedvezményt is érvényesíthet az egyéni vállalkozó.

A vállalkozói kivét összegét az egyéni vállalkozó a költségei között is elszámolhatja a vállalkozói adóalap meghatározásakor.

A jövedelmét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak a tevékenységétől függően elismert költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelem után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie azzal, hogy a családi és első házas kedvezmény, valamint a személyi kedvezményt az előzőekben leírt módon veheti figyelembe, mivel az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része.

Közös szabály az, hogy nem kell adóelőleget fizetnie az egyéni vállalkozónak, magánszemélynek mindaddig, amíg a fizetendő összeg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, az adott negyedévben a 10 ezer forintot nem haladta meg.

Adózónak vállalkozói osztalékalapot csak az éves bevallás benyújtásakor kell levezetnie és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő ehót is ekkor kell megfizetnie a 450 000 forintos felső határra figyelemmel.

Az egyes kedvezményekkel kapcsolatos fontosabb tudnivalók az adóelőleg számításánál

Akik önadózás útján tesznek eleget az adóelőleg fizetési kötelezettségüknek, azok eldönthetik, hogy a kedvezményt évközben, vagy az adóév végén érvényesítik. A kedvezmények azonban csak egyszeresen vehetők figyelembe. Amennyiben a magánszemély más jogviszonyában már érvényesítette például a családi kedvezményt, akkor az egyéni vállalkozásából származó jövedelme utáni adóelőleg-fizetési kötelezettség megállapításánál már nem érvényesítheti.

Családi kedvezmény
A vállalkozó kivét olyan önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mellyel szemben további költség már nem érvényesíthető, de a kivét összegével szemben érvényesíthető a családi kedvezmény a feltételek megléte esetén azzal, hogy jövedelem hiányában a családi járulékkedvezményt veheti igénybe adózó, amennyiben biztosított.

A családi kedvezmény 2016-ban – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén 66 670 forint, kettő eltartott esetén 83 330 forint, három vagy annál több eltartott esetén 220 000 forint.

Az első házasok kedvezménye
A jogosultak által együttesen érvényesíthető kedvezmény 2016. január 1-jétől jogosultági hónaponként 33 335 forint. Ez az összeg ugyancsak a vállalkozói kivét összegével szemben érvényesíthető.

Személyi kedvezmény
A megállapított adóelőleg összege csökkenthető a személyi kedvezmény összegével is. A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet rendelkezik.
A fizetendő adóelőleg havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel, azaz 2016-ban havi 5550 forinttal csökkenhető.