Bevételt csökkentő kedvezmények

– a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az ilyen alkalmazottnak kifizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér;

– szakképző iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 24 százaléka, illetve szakképző iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónapban a minimálbér 12 százaléka (a minimálbér összege 2015-ben havi 105 ezer forint);

– sikeres szakmai vizsgát tett, volt szakképző iskolai tanuló folyamatos továbbfoglalkoztatása, valamint a törvényi feltételeknek megfelelő korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül felvett szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatási ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összege;

– az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés folytatása érdekében felmerült költségként elszámolt összeg, vagy választás alapján, ha a kiadás elszámolása beruházásként történt, akkor az értékcsökkenés címén elszámolt összeg, feltéve mindkét esetben, hogy e kiadások forrása nem támogatás és nem közvetlenül vagy közvetve társasági adóalanytól, egyéni vállalkozótól vásárolt K+F szolgáltatás ellenértéke volt; a felsőoktatási intézményben vagy a Magyar Tudományos Akadémia által alapított, vagy általuk közösen alapított kutatóintézetben, kutatóhelyen (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az egyéni vállalkozó által írásban kötött szerződés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az előzőekben meghatározott összeg háromszorosa, de legfeljebb 50 millió forint azzal, hogy az utóbbi esetben a bevételt csökkentő összeg „de minimis” támogatásnak minősül.

– a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében a beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezmény;

A kisvállalkozói kedvezmény alapjául a bevétel és a költség különbsége, de legfeljebb 30 millió forint szolgál. A kisvállalkozói kedvezmény címén levont összeg és az alkalmazott adókulcs szorzata, amely szintén de minimis kedvezmény.

Egyéni vállalkozók adókedvezményt kaphatnak minden fejlesztésük, beruházásuk után. Ez a kisvállalkozói kedvezmény, mellyel minden egyéni vállalkozónak érdemes számolnia, ha gépet, ingatlant, vagy akár személyautót vásárol. A feltétel, hogy közvetlenül a vállalkozás érdekét szolgálja és új legyen.

A kisvállalkozói kedvezmény az egyéni vállalkozók számára nyújtott egyik legfontosabb beruházási támogatás már több mint 10 éve. Sőt, jelentősen ki is bővítették, ma már sokkal többen tudják igénybe venni, mint korábban. Az adókedvezményt azok az egyéni vállalkozók érvényesíthetik, akik 250 alkalmazottnál kevesebb embert foglalkoztatnak. Korábban 50 fő volt a határ, így ma már a nagyobb cégek is élhetnek ezzel a jogosultsággal.  Az adókedvezmény évente legfeljebb 30 millió forint lehet.

Egy egyéni vállalkozó kétféle adót fizet:

◦        a költségeivel csökkentett vállalkozói bevétele után vállalkozói személyi jövedelemadót,

◦        az adózott eredménye után osztalékadót.

A vállalkozói szja évi 500 millió forintos adóalapig 10 százalék, fölötte 19 százalék. Az osztalékadó 16 százalék.

A kisvállalkozói kedvezmény a vállalkozói szja-alapból vonható le, tehát a vállalkozó jövedelemadóját csökkenti. A kedvezmény a költségek levonása után fennmaradó összegből vonható le. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény érvényesítésével nem lehet veszteséges a vállalkozó, nem lehet 0 alatti az éves eredménye. Ha volt 50 milliós bevétele és 40 millió költsége egy évben, akkor maximum 10 millió forint adókedvezményt érvényesíthet. De ha volt 80 millió bevétele és 40 millió költsége, akkor levonhatja a maximális 30 millió forintot, s csak a fennmaradó 10 millió után kell a 10 százalékos adót kifizetnie. A vállalkozó a 30 milliós kedvezmény érvényesítésével 3 millió forint tényleges támogatáshoz jut hozzá (mivel erre a levont 30 millióra 10 százalékos adót kellene fizetnie).

A kisvállalkozói kedvezmény egy beruházási adókedvezmény, tehát az adott évben végzett beruházások, fejlesztések költsége vonható le az adóalapból. Olyan eszközök vásárlása és üzembe helyezése után lehet alkalmazni, melyeket

◦        az adott évben vásároltak, korábban nem helyezték üzembe (tehát használt gépre nem lehet)

◦        kizárólag közvetlenül a vállalkozás céljaira használják, „üzemi célú” berendezések, gépek, felszerelések, szoftverek felhasználási joga, szellemi termékek, vagy

◦        a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan felújításának költsége (itt már az új, ami a felújítás).

A törvény külön kiemeli, hogy a kisvállalkozói kedvezmény szempontjából elszámolható a személygépkocsi beszerzése is, ha az autót kizárólag a vállalkozás céljaira fogják használni. Ennek az a feltétele, hogy az adókedvezmény érvényesítését követő 4 évben a vállalkozó az autó után cégautóadót fizessen. Ha a vállalkozó a személyautót bérbeadásra használja, vagy taxizik vele, akkor magáncélra az autót még részben sem szabad használni.

Adókedvezményről van szó, amit igénybe venni is az éves adó megfizetésekor, illetve bevallásakor lehet. Tehát év elején, az éves vállalkozói adóbevallás összeállításakor lehet figyelembe venni a kedvezmény összegét a vállalkozói bevételt csökkentő tételek között.

További bevételcsökkentő tételek:

– az adóbevallásban fejlesztési célra nyilvántartásba vett összeg (ide nem értve a 10 százalék adókulcs alkalmazása miatt nyilvántartásba vett összeget), mely az adóévben elszámolt vállalkozói bevételnek és a vállalkozói költségek különbözetének 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehet;

– az adóév első napján, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének napján az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó esetében – az átlagos állományi létszám alapulvételével – a létszámnövekményre tekintettel levonható összeg, feltéve, ha az adóév utolsó napján nincs az állami és az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása az adózónak.  A levont összeg de minimis támogatásnak minősül; a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó – kivéve a tevékenysége alapján mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó – 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata alapján kisvállalkozások adókedvezményét is igénybe veheti. Az egyéni vállalkozó az adókedvezményt abban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie – veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel. Az adókedvezmény mértéke a hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében pedig a kamat 60 százaléka azzal, hogy az igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adóévben ilyen módon érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint de minimis kedvezmény.

Kisvállalkozások kedvezménye

Az ugyanebbe a körbe tartozó – tehát 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozások emellett egy kamatkedvezményt is érvényesíthetnek a felvett hiteleik után, ezt majdnem ugyanúgy hívják, ez a kisvállalkozások kedvezménye. Ha tárgyi eszköz beszerzéséhez vagy gyártásához vettek fel bankhitelt, ideértve a pénzügyi lízinget is, 2001-től, akkor a kamat 40 százalékát leírhatják az adójukból,  ha ezt 2014-ben vették fel, akkor a kamat 60 százalékát írhatják majd le a fizetendő adójukból. Ezek az adókedvezmények az évi 6 millió forintot nem haladhatják meg. A kisvállalkozói kedvezmény (tehát a beruházásokra érvényesíthető kedvezmény) és a kisvállalkozások kedvezménye (a hitel utáni kamatkedvezmény) egyszerre is alkalmazható. Azaz, ha a vállalkozó felvesz egy hitelt egy gép megvásárlására, akkor a gépvásárlás után is érvényesítheti az adókedvezményt és a fizetendő hitel kamatai után is jár neki az adócsökkentés lehetősége. A fizetendő adó után figyelembe vehető kedvezmények annak 70 százalékát nem haladhatják meg.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap kiszámításakor főszabályként az szja törvény 4. és 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések alapján számolhat el költséget.