Orbán Gábor hangsúlyozta: a családi adókedvezmény egyéni járulékokra való, 2014-től esedékes kiterjesztése éves szinten 53 milliárd forintot hagy a családoknál, ez pedig egyértelműen hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, a növekedés beindulásához. A jelenlegi rendszerben az adózók felső 20 százaléka fizeti a személyi jövedelemadó mintegy 60 százalékát, tehát az adó többségét jelenleg is a jómódban élők fizetik, nem ebben van a változás lényege.

Az adókulcsok korábbi kiugróan magas mértéke a múltban az érintett réteg teljesítményének visszafogását, a jövedelmük eltitkolását vagy extrém esetben akár az ország elhagyását eredményezte. Kiemelte: a 2011 előtti adórendszer kifejezetten büntette a gazdasági szereplők teljesítményét, eredményeit és túl sokat követelt a legálisan munkát vállaló polgároktól, ráadásul "tömegek előtt tárta nagyra az adócsalás kapuját". Ezért a kormány adóreform programja olyan adórendszeri változásokat hozott, amelyek fókuszában a munka és a családok megbecsülése áll, egyúttal mérsékli a munkavállalók és a vállalkozások adóterheit.

A tapasztalatok alapján kimondható, hogy a gazdasági válságban az egykulcsos személyi jövedelemadónak köszönhető, hogy nem volt komolyabb visszaesés a hazai keresletben, sőt meg tudott indulni a kiskereskedelmi forgalom növekedése, ezért az új jövedelemadó-rendszer a növekedés egyik fő motorjának tekinthető az államtitkár szerint. A kormány elsődleges célja az adórendszer átalakításával az volt, hogy ne érje meg Magyarországon sem anyagi, sem erkölcsi értelemben az adózás megkerülése; ehhez egy életszerű, teljesíthető, munkabarát, egyszerű adórendszert kellett kialakítani.

A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó kormányfő a Japán Üzleti Szövetség (Keidanren) és a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által szervezett Japán-Magyar Üzleti Fórumon, mintegy 150 - köztük több mint 60 magyar - üzletember előtt tartott beszédet.

Elmondta, hogy a magyar egy egykulcsos, 16 százalékos, családi adórendszer. Hozzátette ugyanakkor, hogy ő azok közé tartozik, akik szerint a jövedelemadó rossz dolog, ezért "nullaszázalékos" szja-kulcsot szeretne, ami ugyan jól hangzik, de jelenleg nem lehetséges. Bízik azonban abban - folytatta -, Magyarország képes lesz elérni, hogy egyszámjegyű legyen az szja.

A nemzetgazdasági miniszter lehetségesnek tartja, hogy három éven belül csökkenjen Magyarországon a személyi jövedelemadó (szja) mértéke. A 10 százalék alatti szja bevezetését Varga Mihály középtávon reális célkitűzésnek nevezte.

A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a kabinet már eddig is nagy utat tett meg, hiszen a 2010-es kormányváltáskor 32 százalékos volt a felső szja-kulcs, most pedig egységesen 16 százalékos, vagyis megfeleződött. Mindezt úgy érte el a kormány, hogy közben a költségvetés egyensúlyi helyzete nem borult meg - hangsúlyozta.

Forrás: MTI, kormány.hu

 

 Szaktanácsadónk véleménye

A jövedelem kontra fogyasztási adók és egyéb adók kérdése az adójog és elmélet régi dilemmája, és ahány szakértő, annyi felfogás, érv és ellenérv.

Egykulcsos adórendszerben mindenki a jövedelmének ugyanakkora százalékát adózza. Aki többet keres, az többet adózik. Most egyszerűsítve és alapesetben, aki 100 forintot keres 16 forint jövedelemadót fizet, aki 1000 forintot, az 10* annyit, azaz 160 forintot.

Példa: ha két kulcsos az adórendszer és például 32% a másik kulcs és 100 forint jövedelem felett már oda esik az adózó, akkor egy 1100 forintos jövedelemnél, 100 forintért 16 forintot fizet az államnak, az 1000 forint után meg 20* annyit 320 forintot. Ez azt jelenti, 11*es jövedelem (100-1100 forintos bér) 21*-es az adóterhelés, azt is lehet mondani, hogy a második sávban kétszer annyit adózik.

Ez sokak szerint így igazságos, másik oldalról pedig visszafogja a termelő munkát és a teljesítményt is, hiszen nem éri meg jobban keresni, azaz a második sávba tartozni.

De az igazság sosem az adó mértékében rejlik, hanem az adó alapjában. Mindegy, hogy két, három, vagy százkulcsos egy SZJA rendszer, ez még nem mondja meg, mennyi adót kell fizetnünk. A kérdés, hol vannak a sávhatárok! Ha például a minimálbér felett húzzák meg, akkor afelett mindenki úgymond duplán adózik, nem éri meg senkit minimálbér felett foglalkoztatni és már átlagbérrel többet adóznak. Ha nagyon magasan húzzák meg és csak milliós fizetésekre értelmezik, akkor nem folyik be több adóbevétel, mert nem érint nagy rétegeket. Azaz a valódi kérdés egy többsávos jövedelemadó-rendszerben, hogy mennyi az a bér/jövedelem, aminél többet kell adózni?

 

A bruttó bér vegyük, hogy 1000 Ft – ezután a munkáltató, ha nincs SZOHA kedvezménye - fizet 270 forint (27%) szociális hozzájárulási adót és 15 forint szakképzési hozzájárulást (1,5%) =285 forint adó.

A munkavállaló fizet 16% SZJA-t -160 forint (ha nincs kedvezménye: pl.: gyerek), fizet TB járulékokat -10% nyugdíj, 8,5 % egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, azaz 185 forintot, azaz a bruttója 34,5% adó jellegű és nem viheti haza, tényleges nettó keresete 65,5 %, azaz 655 forint.

Az összes közteher: 285+345 forint=630 forint

Azaz 655 forintnak a munkával való megkeresése 630 forintba kerül, azt is mondhatnánk egy forint jövedelemért majd 1 forint adót kell fizetni, így a munkavállalás esetén az összes közteher, majdnem 100%. Amennyiben ezt növeljük, akkor tényleg elmondható, hogy többet adózik a munkaerő – munkáltató és munkavállaló – mint amennyit keres.