Fejlesztési tartalék visszafizetése
A cégek év végi zárása folyamán minden évben menetrend szerint megérkezik az a kérdés, hogy mit kell tenni, ha nem költötték el a fejlesztési tartalékba átvezetett összeget beruházásra.
A törvény szankcionálja azt, aki csökkenti a társasági adó alapját, de utána 4 éven belül nem valósítja meg a beruházást.
Néhány korábbi évre a törvény átmeneti rendelkezése 6 évre növelte a beruházásra nyitva álló határidőt, de 2014-ben már ezek is lejártak.
2014. december 31-ig meg kellett valósulnia azoknak a beruházásoknak, amelyekre 2008-ban (nem előtársaságként) lekötött tartalékot képeztek, mert itt a 6 éves szabály érvényesül 2009–2014 között.
2011-ben képzett a lekötött tartalék esetén: itt már a 4 éves szabállyal kell számolni, azaz
2012–2015 között kellett megvalósulnia a beruházásnak.
Ha nem történik meg a beruházás, akkor 30 napon belül késedelmi kamattal növelten kell megfizetni azt a társasági adót, amit a korábbi évben azért nem fizettet meg a társaság, mert a kedvezményt igénybe vették. Ehhez természetesen tudni kell a korábbi évekre érvényes társasági adó mértékét.
A szankció
Amennyiben a beruházás 4 évben belül sem valósul meg, az adóalanynak az adót, késedelmi pótlékkal növelten a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig – a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt adómértékkel számolva a fel nem használt rész után – meg kell fizetnie. Amennyiben az adóév megegyezik a naptári évvel, úgy a késedelmi pótlékot annak az évnek az adóbevallására előírt határidejétől (tárgyévet követő május 31-től) kell számítani, amikor a kedvezményt érvényesítették, egészen a negyedik év december 31-éig.
2011-től a főszabály szerint a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 10%-a.
Adóhiányként azt kell kiszámolni, hogy mennyi lett volna a társasági adó összege, ha akkor a kedvezményt nem kerül igénybevételre. Ezt össze kell vetni azzal az adóteherrel, amit végül be lett vallva, és ezt kell most visszafizetni kamatostul.