Miért került ez a téma most előtérbe? Mert ugyan a szabályozás nem változott, de egy fontos körülmény viszont igen: a beszámolók adatai immár automatikusan összefuttathatók a cégbírósági adatokkal. Ha például egy vállalat tőkehelyzete tartósan nem rendezett, negatív, akkor ez az információ a beszámoló feltöltésétől kezdve akár azonnal kiszűrésre kerülhet.

Ugyanis a Céginformációs Szolgálat által működtetett, 2016. december óta alkalmazandó új Online Beszámoló és űrlapkitöltő Rendszer (OBR) már alkalmas arra is, hogy a cégek saját tőkéjének állapotát monitorozza, és amennyiben azt érzékeli, hogy a negatív tőke rendezésének törvényi kötelezettsége fennáll, jelzést tud küldeni erről a cégbíróságok felé.

Korábban jellemzően csak egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során derült fény a saját tőke rendezésének hiányára, bár a cégeknek akkor is kötelezettségük volt határidőben rendezni a saját tőkéjük helyzetét. Azonban a cégbíróság korábban nem tudta szigorúan követni a társaságok tőkehelyzetét, így a cégeknek a gyakorlatban nem kellett számolniuk tényleges hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásával.

A technikai fejlesztéseknek köszönhetően – ha továbbra sem rendezzük cégünk sorsát – a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat ellenünk, és akár kényszertörlési eljárás is lehet a vége a folyamatnak.

Mit jelent a tőkevesztett társaság fogalma

A saját tőke fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény35. § (2) bekezdésében találhatjuk meg!

„A saját tőke a – jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett – jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze.”

Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére vagy amelyet a tulajdonos (a tag) – a 36. §-ban foglaltakon túlmenően – az adózott eredményből hagyott a vállalkozásnál.

Ennek értelmében a társaság saját tőkéje mutatja meg, hogy a tulajdonosok mekkora vagyonnal járulnak hozzá a vállalkozás működéséhez. A saját tőke egyik eleme az eredménytartalék, ami alapvetően az alapítástól elért nyereséget vagy veszteséget mutatja.

A társaságok nagyon sok esetben tovább görgetik a veszteséget az egymást követő üzleti években, előbb-utóbb fizetésképtelenek lesznek, vagyonuk a tartozásaikat nem fogja fedezni. A tartósan veszteséges vállalkozások esetén fordul elő, hogy a saját tőke negatív lesz. Ez az állapot a jogszabály előírása alapján huzamosabb ideig nem tartható így. A vállalat saját tőkéjének védelme talán az egyik legfontosabb befektető- és hitelezővédelmi eszköz.

A veszteség folytán előállt sajáttőke-csökkenés, illetve fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet felismerése esetén a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni:

„3:189. § [A taggyűlés kötelező összehívása]

(1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;

b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.

(3) Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani.”

A Ptk. tehát abban az esetben írja elő a tulajdonosok részére a negatív tőkéjük rendezésének kötelezettségét, ha a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent, a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, fizetéseit megszüntette, vagy ha a társaság vagyona tartozásait nem fedezi.
Ezen kívül, ha veszteség folytán egy korlátolt felelősségű társaság saját tőkéje a törzstőke felére vagy egy részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke kétharmadára csökkent, a tulajdonosok szintén kötelesek megtenni a szükséges lépéseket a tőkéjük rendezése érdekében.
A tőkevesztett társaság vezető tisztségviselői kötelesek haladéktalanul értesíteni a társaság tulajdonosait a fenti körülmények fennállásáról és a szükséges tulajdonosi döntések meghozatalát kezdeményezni.

A tőkerendezést ezt követően három hónapon belül végre kell hajtani a fent megjelölt okok megszüntetésével, más minimum tőkekövetelményeknek történő megfelelést nem követelő társasági forma választásával vagy ezek hiányában a társaság megszüntetésével.

A negatív tőkehelyzet rendezhető vagy további vagyoni hozzájárulások vagy pótbefizetés nyújtásával, illetve bizonyos esetekben az egyes tőkeelemek megfelelő átstrukturálása is célravezető lehet.

Mindezeket összefoglalva tehát, a céggel szembeni kellemetlen törvényességi felügyeleti eljárás, vagy adott esetben a cég törlésének elkerülése érdekében bír fontossággal a saját tőke mértékének állandó figyelemmel kísérése és a tőke azonnali rendezése, ha és amennyiben a tőkekövetelményeknek a cég nem felel meg.