A tendencia észrevehető, már második évben csökken Magyarországon az adók száma. Megszűnt az energiaadó, ami a jövedéki törvény újraszabályozásának köszönhető.

A képet árnyékolja ugyan, hogy számos jogszabályban ma már több, egymástól eltérő jellegű adó is felfedezhető. Egyik kiváló példa erre a helyi adókról szóló törvény január 1-től életbe lépő módosítása, amely az építményadó keretében bevezette a „plakátadó” fogalmát. Ez a reklámhordozót, mint új adótárgyat nevesíti és arra az önkormányzatoknak négyzetméterenként 12.000 Ft-os maximális adómértéket enged megállapítani. Mivel azonban ennek sem a tárgya (ingatlan) sem az alapja (terület) nem tér el jelentősen az építményadóétól, ezért külön adófajtának nem tekinthető.

Mi, mennyi, miből 

A költségvetés számára a legtöbb bevétel továbbra is az áfából származik, ami 2017-ben több mint 3.500 milliárd forintot jelentett. Ez az adónem az előző évhez képest úgy produkált 7 %-os bevétel-növekedést, hogy közben folyamatosan bővül a kedvezményes termékek, szolgáltatások listája. Egyrészt a növekvő fogyasztás és a lassanként beinduló infláció miatt, másrészt a kormányzat részéről történt intézkedések hatására, a hatékonyabb beszedés miatt. Az online számlázás évközi bevezetése ráadásul újabb lökést adhat az áfabevételek növekedésének.

A társasági adó tekintetében kismértékű - 8,5 százalék – csökkenés látszik, ebből az adónemből tavaly kb. 625 milliárd forint bevétele származott az államnak. A csökkenés ellenére ez a szám messze fölötte van a 2015.évi bevételi adatoknak. Ugyanakkor a 2018-as, 40%-kal alacsonyabb bevételi előirányzat (kb. 363 milliárd forint) azt jelzi, hogy az időszakos, vélhetően a növekedési adóhitelből származó tételek jelentősebben torzítják az adatokat.

Átrendeződés az adónemek között, feljövőben a kisadók

A kisadók tekintetében először a tavalyi évben származott több bevétel a katából (98 milliárd forint), mint az evából (64 milliárd forint). A kiva tekintetében láthatóan kezd beérni a adókormányzat kampánya, ugyanis az előző évihez képest 65 %-kal (22 milliárd forintra) nőtt a költségvetés bevétele. Úgy tűnik az adózók kezdik megérteni és „megszeretni” az új és egyszerűsített adónemeket, bár még mindig több bevétel származik az evából – ami már nem hoz adómegtakarítást – mint a kivából.

 

Adónemek 2018-ban (abc sorrendben)

A forgalmazó és a befektetési alap különadója	Kisvállalati adó
A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója	Környezetterhelési díj
Általános forgalmi adó	Környezetvédelmi termékdíj
Baleseti adó	Közművezetékek adója
Bányajáradék	Kulturális adó
Biztosítási adó	Magánszemélyek kommunális adója
Cégautó-adó	Munkaerő-piaci járulék
Ebrendészeti hozzájárulás	Népegészségügyi termékadó
Egészségügyi hozzájárulás	Nukleáris hozzájárulás
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás	Nyugdíjjárulék
Egyszerűsített vállalkozói adó	Pénzbeni egészségbiztosítási járulék
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj	Pénzügyi szervezetek különadója
Energiaellátók jövedelemadója	Pénzügyi tranzakciós illeték
Építményadó	Regisztrációs adó
Erdővédelmi járulék	Rehabilitációs hozzájárulás
Földvédelmi járulék	Reklámadó
Gépjárműadó	Szakképzési hozzájárulás
Gyógyszerforgalmazók különadói	Személyi jövedelemadó
Háztartási munka regisztrációs díja	Szerencsejáték-felügyeleti díj
Helyi iparűzési adó	Szociális hozzájárulási adó
Hitelintézetek különadója	Táppénz-hozzájárulás
Hulladéklerakási járulék	Társasági adó
Idegenforgalmi adó	Távközlési adó
Illeték	Telekadó
Innovációs járulék	Települési adó
Játékadó	Természetbeni egészségbiztosítási járulék
Jövedéki adó	Turizmusfejlesztési hozzájárulás
Kamarai hozzájárulás	Vám
Kisadózó vállalkozások tételes adója	Vízkészlet-járulék