Ha a magánszemélynek befektetésből, megtakarításból származik bevétele, akkor tőkejövedelem után jár a hozam.

Ha a természetes személy egy vállalkozásnak nyújtott hitel/kölcsön után kap kamatot, az adóköteles bevételnek minősül. Amennyiben az adóköteles jövedelem kifizetőtől származik, úgy az adó megállapítására és levonására a jövedelmet juttató kötelezett, aki lehet belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó is.

A törvény rendelkezései alapján a kamatadó terhét a felek között fennálló jogviszony határozza meg, így az adókötelezettség megállapítása céljából ezt szükséges megvizsgálni.

Amennyiben a gazdasági társaság és a természetes személy független felek, úgy a kapott kamat a magánszemély egyéb jövedelmének minősül.
A kamat 84%-a után 15%-os SZJA-t és 19,5%-os SZOCHO-t kell fizetni.

 

Egyéb jövedelem esetén
Bruttó kamat összege	100 000 Ft
Adóalap ( 84 % )	84 000 Ft
SZJA ( 15 % )	12 600 Ft
SZOCHO ( 19,5 % )	16 380 Ft
Összes levonás	28 980 Ft
Nettó kamat összege	71 020 Ft

 

Abban az esetben, ha a cég és a kamatra jogosult között már létrejött egy korábbi jogviszony (pl. munkaviszony, társas vállalkozói jogviszony), úgy a jövedelem ez alapján fog adózni.

 

Munkaviszony / Tagi jogviszony esetén
Bruttó kamat összege	100 000 Ft
SZJA ( 15 % )	15 000 Ft
Egészségbiztosítási járulék ( 4+3 % )	7 000 Ft
Nyugdíjbiztosítási járulék ( 10 % )	10 000 Ft
Munkaerőpiaci hozzájár. ( 1,5 % )	1 500 Ft
Összes levonás	33 500 Ft
Nettó kamat összege	66 500 Ft

 

A kölcsön után járó kamat bruttó értéknek minősül, melyből a kifizetőnek le kell vonnia az említett adókat és járulékokat, így a magánszemély részére csak a “nettó kamat” fizethető ki.
Munkaviszony, illetve társas vállalkozói jogviszony esetén a kifizetőnek a fizetendő szociális hozzájárulási adóval (19,5%), vagy adózási formájától függően a kisvállalati adóval (13%) is számolnia kell.

Az adókat és járulékokat mindkét esetben a vállalkozás köteles levonni, bevallani és megfizetni az adóhatóság felé.
Amennyiben ezeknek a kötelezettségeknek nem, vagy nem teljes egészében tesz eleget, úgy az adóhatóság adóhiányt és azután késedelmi pótlékot állapíthat meg.