Hogyan kerülhetünk célkeresztbe a NAV-nál?
Sok eszközt kapott a NAV az elmúlt években a kereskedelmi szektor fehérítésére, a kereskedőket leginkább az EKÁER és az online kassza bevezetése érintette érzékenyen. A rendszerek működnek, az Adóhatóság minden folyamatnál ott van. Mire figyelnek az említett rendszerek használata során és mi az, ami "kiszúrja az ellenőrök szemét"?
2012 óta számos új eszközt kapott az adóhatóság, az adóregisztráció, a tételes áfa nyilatkozat, a készpénzfizetés korlátozásának rendelkezései mind ezek közé tartoznak, de a kereskedők számára a nemzetközi trendek mellett valószínűleg a legfontosabb változás az online-kassza rendszer és az EKÁER rendszer bevezetése volt.
A hagyományos pénztárgépekkel viszonylag gyakori volt a szabályok kikerülése. Szükség volt a változtatásra. Az elektronikus kereskedelem terjedésével a pénztárgép szabályokat is újra kellett gondolni. Az idei rendelettel egyrészt bővül az online kassza használatra kötelezettek köre, de a műszaki követelményekben is vannak változások, amelyek az ehhez való alkalmazkodást támogatják.
Tipikus gyanús esetek
Naponta 10 millió adat érkezik a NAV-hoz a kasszákból, ez alapján informatikai segítséggel próbálnak minél hatékonyabban ellenőrzésre kiválasztani adózókat. Valamennyi adat más forrásokból származókkal pl. tételes áfa adatokkal összevetve kockázatelemzésre kerül. Feltűnő lehet ennek alapján például, ha a kassza szolgáltat adatot, de közben nullás áfa bevallást ad be az adózó. Gyanús lehet az is, ha valahol több telephelyen megy a kassza, de mindössze egyetlen bejelentett alkalmazottat lát a NAV, vagy éppen visszásságra utal az adóhatóság számára a hazai fizetési szokásokat ismerve a készpénzes forgalom feltűnően alacsony mértéke. Ezek több más jel mellett mind felhívhatják a figyelmet a vállalkozásra, vagyis nagyobb eséllyel választják ki az adózót ellenőrzésre.
Az ellenőrzési tapasztalatok alapján volt olyan, hogy fél évig szervizben volt a kassza, közben pedig a bolt ment, és kiderült, nem számláztak helyette mással. Gyanússá vált olyan is, amikor kétmillió forint felett beütött stornó tétellel találkoztak. Gond az is, ha valaki nem működő adóalany (mondjuk felfüggesztették az adószámát), de a pénztárgépe adatot küld. Sokszor pedig nem, vagy nem megfelelően rögzítik a pénztárak a nyitó pénzkészletet.
Új módszerek
Új ellenőrzési módszerek a forgalomszámlálás – ilyenkor az adóhatóság emberei a reggeli nyitó pénzkészletet rögzítve egész nap figyelik a forgalmat. Ilyen típusú ellenőrzésből nagyon sok várható a következő időszakban. Új módszer a jelen idejű ellenőrzés is, amely a bevallással még le nem zárt időszakokat vizsgálja.
Az ellenőrzések hatékonysága jelentősen javult, kevesebb ellenőrzéssel sokkal nagyobb megállapításra került sor. Az utólagos ellenőrzések esetében a megállapítások nagyobbak, mivel ezek komolyabb, nagyobb időszakot átívelő ellenőrzések. Az első negyedévben 411 millió forintnyi megállapítás történt az online kasszák adatai alapján.
Az EKÁER-t kezdjük megszokni, nekünk is segít
Az EKÁER bevezetése is nagyon fontos a feketegazdaság elleni küzdelemben. A 2013-as bevezetés után már az év végén látszott, hogy a kötelezettek elkezdtek felkészülni rá, kezdték beárazni a tevékenységüket, felkészültek rá, hogy ne legyen majd kiugró a forgalom, amikor tényleges kötelezettség megjelenik. Vagyis nem csak évekkel később, hanem már a szabály kihirdetésekor, annak hatályba lépése előtt elkezdte éreztetni a hatását az új szabály.
A rendszer bevezetésének célja eredetileg az áfacsalások megelőzése, leleplezése. De a vállalkozások is kihasználhatják az előnyeit, hiszen a rendszer segíthet egy-egy ügylet áfaminősítésének ellenőrzésében, így megelőzhető hogy adóhiányuk legyen.
Figyelemfelkeltő adatok
Most már a főosztályvezető helyettes szerint jó gyakorlat alakult ki a NAV és az adózói oldalról is, jól működik a komplex rendszer a bevezetés nehézségei után. Óriási lehetőséget lát benne a NAV, támogatja az előzetes, gyors kockázatelemzést, preventív hatást gyakorol az érintetti körre. A rendszer bevezetése a jogkövetők pozícióit erősítette, azokat hozza helyzetbe, akik eddig is tisztességesen gazdálkodnak. Egyébként nem csak költségvetési szempontból hasznos, hanem például az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek kiszűrésére is a szakember szerint.
Az ellenőrzések során a bejelentéseket nézik, az irreális adatokra figyelnek – például sok az 1 forintos és 1 kilogrammos bejelentés, vagy épp az ABC-123 rendszám bejelentése, ami nem is létezik. Gyanús a túl nagy bejelentés is, nem fog egy kamion egy tonna csirkehúst szállítani – ha mégis fizikailag képes lenne rá, akkor pedig szabályellenes. Az adóhatóság által megbízható adózói kategóriába sorolt adózók a hibás adatszolgáltatás miatt csak tájékoztató levelet kapnak, a kockázatos adózók viszont szankciókkal számolhatnak.