Hogyan lesz adómentes a kuponos vásárlás? Hogyan kell könyvelni?
A kupont, amelyet egy kuponos vásárlás során fel lehet használni, az SZJA-trv. nem pénzben megszerzett vagyonnak tekinti. A mástól akár pénzben, akár nem pénzben megszerzett vagyoni értéket pedig bevételnek tekinti. Hogyan lehet mégis adómentes a kuponos vásárlás?
Adómentesség az SZJA-trv. szerint
Az SZJA-trv. 1. számú mellékletének 8. pontja sorolja fel a nem pénzben kapott juttatások közül az adómentes juttatásokat. A 8.14 pontban meghatározottnak megfelel a kuponos vásárlás során felhasznált kupon, azaz a kifizető által üzletpolitikai céllal magánszemélyeknek széles körben meghirdetett kampány keretében adott árengedménynek tekinthető. A kupon lehet más kedvezmény is, például a megvásárolthoz képest bővebb szolgáltatás, vagy egy második termék.
Az adómentesség feltételei:
- legyen a kuponnak üzletpolitikai célja
- széles körben magánszemélyek részére, nyilvánosan meghirdetett kampány
- a juttatást nem lehet vetélkedőn, versenyen megszerezni, és nem is szerencsejáték sorsolás nyereménye
- csak vásárláshoz kötötten lehet igénybe venni a juttatást.
Amennyiben a kuponos vásárlás során árkedvezmény jár a kuponra, ez utolsó feltétel mindenképp megvalósul. A második termékre, bővebb szolgáltatásra feljogosító kuponoknál a fizetést és az ajándék átadását meg kell, hogy előzze a kupon átadása.
Mikor adómentes a pontgyűjtés?
A kuponhoz hasonló vevőcsalogató illetve megtartó tevékenység lehet a pontgyűjtés is.
A fent már hivatkozott SZJA-trv. részlet szerinti pontgyűjtés adómentes, illetve ha:
- a pontokkal később pénz módjára fizetni lehet
- a pontokból a vásárló az eladó kínálatából választhat ajándékot
- kedvezményre jogosít, ha egy bizonyos mennyiségű pont összegyűlik.
Kuponos vásárlás szereplői
Kuponos vásárlás során a kupon képviseli a megvásárolni kívánt szolgáltatást, terméket. A kuponokat nem az a cég árulja az interneten, akié a termék, illetve aki nyújtja a szolgáltatást, hanem egy közvetítő, forgalmazó cég. Ez a közvetítő utalja tovább az eladó cég számára a vételárat, miután csökkentette azt a saját jutalékával.
A kupont forgalmazó cég nem rendelkezik termékkel, vagy nem nyújt szolgáltatást, csak kapcsolatot teremt a fogyasztó és az eladó között a kuponos vásárlás során. A pénzmozgás és az áru útja tehát eltér egymástól.
A kupon pénzhelyettesítő eszköz
Az Áfa-trv. szerint termékértékesítés csak birtokba vehető dologgal kapcsolatban jöhet létre, és kizárja ebből a körből a pénzhelyettesítő eszközt. A kupon nem számít árunak, de nem is készpénzhelyettesítő fizetőeszköz. Ezt ahitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló trv.-re alapozva mondjuk, amely felsorolja a készpénzhelyettesítő fizetési eszközöket: ez lehet csekk, vagy elektronikus pénzeszköz és olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely egy pénzforgalmi szolgáltató és a magánszemély közti keretszerződés alapján lehetővé teszi a magánszemély számára a fizetési megbízás eszközölését. Ha ezt a megfogalmazást vesszük tehát alapul, akkor a kupon nem készpénz-helyettesítő fizetési eszköz.
Az Áfa-trv-nek van egy pontja, amely szerint az utalvány pénzhelyettesítő eszköz, de csak ha pénztartozás megtérítésére használják és ezután meg is szűnik a jogosult követelése. Eszerint a kupon pénzhelyettesítő eszköz. Ha erre tekintettel elemezzük a könyvelés szempontjából az ügyletet, akkor azt látjuk, hogy a kuponos vásárlás során létrejön:
- a pénzhelyettesítő eszköz adás-vétele
- a jutalék megfizetése
- a kupon beváltásakor a termék vagy a szolgáltatás értékesítése.
Számviteli bizonylat vagy számla?
A kupon értékesítése nem termékértékesítés az Áfa-trv. szerint, itt csak pénzeszközcsere jön létre, tehát nem kell sem nyugtát sem számlát adni, elegendő egy számviteli bizonylat, amely igazolja a kupon adás-vételét. A kuponos vásárlás során a vevő kap egy olyan igazolást, amelyben pontosan látható
- a megvásárolt kuponok darabszáma, azok értéke,
- a kuponok azonosító adatai,
- a vevő neve,
- a beváltás helye és határideje,
- a beváltható termék vagy szolgáltatás megnevezése,
- egyéb adatok, amelyek még szükségesek a kupon beváltásához.
A vevőtől a kupon névértékének megfelelő összeget kéri el a kuponforgalmazó, ami nem tartozik az adó alapjába, egy elszámolási kötelezettséggel átvett összeg, ezért nem kell Áfa-trv. szerinti bizonylatot kiállítani róla, csak számviteli bizonylatot. Azonban a kuponos vásárlás során a kuponforgalmazó a termék v. szolgáltatás értékesítője felé jutalékot számláz, amely már az Áfa-trv. hatálya alá tartozik, ilyenkor számlát fog a kuponforgalmazó kiállítani.
Amikor a vevő és a termékértékesítő, szolgáltatást nyújtó cég (azaz a beváltó) találkozik, az Áfa-trv szerinti bizonylat kiállítása szükséges a vevő felé, a beváltóhely részéről.