Családtag, barát vagy ismerős hogyan segíthet be otthon vagy a vállalkozásba jogszerű formában, minél kevesebb anyagi teher mellett? Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a munka törvénykönyve nem tesz különbséget hozzátartozói, rokoni, baráti kapcsolat között, a rendelkezéseit minden esetben be kell tartani, amelyek megtartását a munkaügyi felügyelet ellenőrizheti.

Amennyiben a segítségre ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesen és alkalomszerűen kerül sor, szívességi munkáról beszélünk, ahol a munkavégzés alapja nem egy visszterhes szerződéses kötelem, hanem jóbaráti vagy családi kötelék. Eredete egészen a kezdetekig vezethető vissza (kaláka: közös munka), amikor az emberek ellenszolgáltatás nélkül, egymás megsegítésére dolgoztak például a fonóban, egy építkezésen vagy a termény behordásában.

Ha azonban a munkavégzésre rendszeresen kerül sor vagy díjazásért cserébe, már nem beszélhetünk szívességről, hanem munkaviszony jön létre, annak minden tartalmával, előírásaival együtt, beleértve a járulékfizetési kötelezettséget is.

Hol húzódik a határ a szívességi munka és a munkaviszony között? Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) évekkel ezelőtt így fogalmazta meg:

-          ellenérték nélkül, szívességi alapon, segítségképpen zajlanak,

-          családi köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak,

-          az ellátandó feladat folyamatossága, ismétlődő jellege, rendszeressége ezekre a munkavégzésekre nem jellemző, tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás munkákról van szó,

-          a felek munkaidőt, munkakört nem kötnek ki, a segédkezők bármikor elhagyhatják a helyszínt, pihenhetnek; érkezésük is belátásukra van bízva.

Példaként említi kisebb közösségekben, főként mezőgazdasági, alkalmi jellegű idénymunkákat (például szüret), a családi házak építése során szükséges segédmunkálatokat, illetve a családi vállalkozás keretében folytatott kereskedelmi tevékenységet. Ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1-2 napot (tipikusan szombat-vasárnap) vesznek igénybe.

Rendkívül fontos, ha valaki hosszabb időn át, heteken keresztül, hétköznapokon dolgozik a foglalkoztató számára, nem életszerű, hogy ingyen, szívességből dolgozna. Az elvégzendő munka sürgőssége, rövid időtartama nem alapozza meg a szívességi munka elfogadását. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ellenérték nemcsak pénzbeli kifizetés lehet, a természetbeni (szociális) juttatás is ellenértéknek minősül, így ha a munkát végző például szállást, élelmet, tűzifát stb. kap munkájáért.  Ugyanakkor nem munkabér, ha a jelenlévők olyan gesztus értékű viszonzást kapnak, amely nem áll arányban az elvégzett munkával, mindössze figyelmességnek tekinthető, így például meghívást kap egy finom vacsorára, egy gömb fagyira.

A nagyobb, előzetes megállapodás szerinti mennyiségű, a munkáért cserébe adott gyümölcs, alapanyag, építőanyag stb. is ellenértéknek minősül, mivel a munkát végző éppen ezért vállalja az adott tevékenység elvégzését. Nem felejtendő el, hogy szintén ellenértéknek minősül, ha tartozást dolgoznak le, mivel az elvégzett munkának pénzösszegben kifejezhető értéke van.

A felek egyező akarata sem elegendő a munkavégzés szívességnek tekintéséhez, azaz tartalom szerint kell vizsgálni a jogviszonyt. Ha az magán hordozza a munkaviszony tartalmi elemeit, rendszeres fizetés ellenében és függőségi viszonyban történik, abban az esetben az foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül még akkor is, ha közeli hozzátartozókról van szó.

Megbízási jogviszony létesíthető

Ha a családtagunkkal, ismerősünkkel arra az elhatározásra jutunk, hogy a tevékenység ellátására ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, de a szívességi munka a fentiek szerint nem lehetséges, a polgári törvénykönyv 6:280. § szerinti ingyenes megbízási szerződés megkötésére is sor kerülhet. Ennek megfelelően ingyenes megbízási szerződés keretében foglalkoztatható a családtag bejelentési-, illetve járulékfizetési kötelezettség nélkül.

Arra azonban ügyelni kell, hogy valóban megbízási jogviszonyról legyen szó, és az nehogy a munkaviszony tartalmi jegyeit viselje magán. A megbízás egy gondossági kötelem, ahol hiányzik a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltségi viszony, a megbízott saját eszközeivel végzi a munkát, sőt, a teljesítéshez más személyt is igénybe vehet. 

Ingyenesség hiányában: egyszerűsített foglalkoztatás

Amennyiben jogszerű keretek között nincs lehetőség ingyenes munkavégzésre, sőt, a jogviszonyra azok ellenkezője jellemző (mint munkabér, munkaidő, munkakör, utasítás, ellenőrzési jogosultság) a családtaggal, baráttal munkaviszonyt kell létesíteni.

Ezen belül kedvező megoldást kínál az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony, kedvező közteher-fizetési kötelezettség mellett.

Munkaviszony vagy megbízási jogviszony?

Meg kell vizsgálni a jogviszonyok szempontjait a maguk összességében, és majd ez alapján megítélni, hogy ténylegesen milyen jogviszonyról van szó.

A munkaviszonyra jellemző, hogy a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik, a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett.

Míg a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni.

Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem a gondos eljárás a fő és meghatározó kötelem.

Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munka törvénykönyve által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg.

Megbízási jogviszony esetén a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megbízó. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a megbízott saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. Mindezt nem érinti az a körülmény, ha például a megbízási szerződés alapján ellátandó feladatot egy, a megbízó által meghatározott időpontban kell teljesíteni (például a színházi előadás kezdete, konferencia időpontja).