A mentesség fogalmának változása

2015. január 1-jétől megváltozott az innovációs járulék-kötelezettség alóli mentességnél meghatározott kisvállalkozás-fogalom. E szerint a járulékkötelezettség (pontosabban a mentesség) szempontjából kisvállalkozásnak a kkv-törvény (2004. évi XXXIV. törvény) 3. paragrafus (2) és (3) bekezdései szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság tekintendő. (E szabály egyébként azonos a 2012. előtt hatályos előírással).

Ez azt jelenti, hogy a vállalkozást kizárólag a saját létszáma, mérlegfőösszege és árbevétele alapján kell besorolni. Nem kell a kapcsolódó vállalkozások adatait, illetve a partnervállalkozások arányos adatait összeadni, és ennek alapján vizsgálni a létszám és pénzügyi mutatókat. Minden évben – a január 1-jei állapot szerint – kell a besorolást elvégezni, nem kell figyelni, hogy két egymást követő beszámoló alapján hogyan változna a besorolás.

A bemutatott változás azt jelenti, hogy minden vállalkozásnak el kellett végezni a besorolást 2015. január 1-jével a rendelkezésre álló, 2013. adóévi beszámoló alapján, és el kellett azt végezni 2016. január 1-jével is a 2014. évi beszámoló adatai alapján. (Január elsején ugyanis még csak a megelőző évet megelőző év beszámolói állnak rendelkezésre).

A módosítás több olyan vállalkozást kedvezően érinthet, amelyeknek van kapcsolódó vállalkozása vagy partnervállalkozása, és azok figyelembe vétele miatt haladták meg az értékek a kis- vagy mikrovállalkozásra megadottakat.

Az előző előírásokat a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (innovációs törvény) 15-17. paragrafusai tartalmazzák. A járulékkötelezettség továbbra is csak a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokra terjed ki, más szervezeti formában működő jogalanyokra nem, így azon gazdasági társaságokra sem vonatkozik a kötelezettség, amelyek az evás vagy katás adózóként nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. A kisvállalatai adózást alkalmazó gazdasági társaság – ha nem mikro- vagy kisvállalkozás – viszont alanya a kötelezettségnek.

A járulék alapja változatlanul a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. paragrafus (1) bekezdése szerint meghatározott adóalappal egyezik meg, mértéke továbbra is 0,3 százalék. Változatlan az előlegfizetés rendje, a járulékkal történő elszámolás is.

A járulékkötelezettség alól mentességben részesülők köre is csak annyiban változott, hogy nem terheli járulékkötelezettség a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági társaságot. E rendelkezések alapján az a közép-, illetve nagyvállalkozás, amely felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, nem köteles innovációs járulékot fizetni az eljárás megindulását követő üzleti év első napjától.

Az innovációs járulékot a társasági adóval egy időben kellett bevallani. A befizetett előleg és az innovációs járulék tényleges éves összege közötti különbözetet ugyancsak május 31-éig kellett befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Aki tehát az idei bevalláskor megállapította, hogy 2015-től már nem alanya az innovációs járuléknak, az a beadott bevallásában már vissza is igényelhette a korábban előlegként megfizetett összeget.

Akkor sincs semmi veszve, ha minderre csak a bevallás benyújtását követően derült fény, hiszen önellenőrzés keretében rendezhető és visszakérhető a tévesen befizetett járulék.

A járulékalap

Azon gazdasági társaságoknál, amelyek alanyai maradnak a járuléknak – mivel saját adataik alapján is legalább közepes vállalkozások – változatlanul a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. paragrafus (1) bekezdése szerint meghatározott adóalap után fizetik meg a 0,3 százalékos járulékot. Tekintettel kell lenni azonban arra, hogy 2013-tól a helyi iparűzési adó-alapot – első lépésben – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) szerinti kapcsolt vállalkozások (csoport) összes nettó árbevétele és az összes nettó árbevételt csökkentő tétel alapján kell meghatározni. Második lépésként az egyes adózók adóalapja az összesített adatból az adózó nettó árbevételének a csoport együttes nettó árbevételéhez viszonyított arányával egyezik meg.

Nem kell annak a kapcsolt vállalkozásnak az adatát a csoport összes adatába beszámítani, amelynél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együtt nem haladja meg a nettó árbevétel 50 százalékát. A járulék alanyainál tehát a járulékalapot már befolyásolhatja a kapcsolt vállalkozások nettó árbevétele és az azt csökkentő tételek aránya, összege. 2015-től, ha a kapcsolt viszony nem áll fenn az adóév egészében, akkor az összevonás a kapcsolt vállalkozás fennállásának időszakára vonatkozik, amelyet napokkal arányosan kell meghatározni.

Fontos ebből a szempontból is felhívni arra a figyelmet, hogy 2015. január 1-jei hatállyal a tao-törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozás fogalma kiegészült egy új alponttal, amely szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.