Júniustól adómentes lesz az állampapírból származó jövedelem

A lakossági állampapír-állomány jelentős bővítésének ösztönzése céljából adómentessé válik a lakossági állampapírokból származó jövedelem. Az Országgyűlés 2019. április 2-án el­fogadta az egyes pénzügyi tárgyú tör­vények módosításáról szóló T/5234-es számú törvényjavaslatot (a továbbiak­ban: Törvényjavaslat), mely egyebek mellett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiak­ban: Szja törvény) kiegészítésével a hos­szabb távú lakossági állampapír-meg­takarítások ösztönzését szolgálja az­zal, hogy a kisbefektetők számára von­zóbbá kívánja tenni az állampapírokba történő befektetést.

 A Törvényjavaslat 1. §-a biztosítja a magyar állam által kibocsátott és keres­kedett lakossági állampapírokból szár­mazó jövedelem (kamat, hozam) adó­mentességét úgy, hogy módosítja az Szja törvény kamatjövedelem-szabályát. Így a magyar állam által kibocsátott, a lakos­ság mint befektetői célpiac részére for­galomba hozott hitelviszonyt megteste­sítő értékpapírból származó kamatjöve­delmet jövedelemként nem kell figye­lembe venni [Szja törvény 65. § (3) be­kezdés a) pont új ab) alpontja]. A módo­sításhoz átmeneti rendelkezés is kapcso­lódik a Törvényjavaslat 2. §-ában, mely alapján e kedvező szabályt a 2019. június 1-től kibocsátott hitelviszonyt megteste­sítő értékpapír-sorozatok esetében kell alkalmazni [Szja törvény 97. §].

A jogszabály alanyi és tárgyi hatálya

Az Szja törvény ismertetett új szabályá­val kapcsolatban kérdésként merülhet fel, hogy mit kell érteni a lakosság mint be­fektetői célpiac kifejezésen. A lakosság az Szja törvényben és egyéb jogszabá­lyokban sem egy egzaktul meghatáro­zott fogalom. Lakosság alatt a természetes személyeket kell ér­teni, függetlenül attól, hogy milyen te­vékenységet végeznek, illetve, hogy ezen tevékenységükre milyen adózási mó­dot választanak. Tekintettel arra, hogy az állampapír-vásárlás tőkebefektetés, így az abból származó jövedelem adó­zási szempontból elkülönül a tevékeny­ségalapú jövedelemtől. Ez utóbbit a ma­gánszemély valamely tevékenység (mint például munkaviszonyban végzett tevé­kenység, egyéni vállalkozóként végzett vállalkozói tevékenység, mezőgazdasági őstermelői tevékenység) elvégzésének el­lenértékeként kapja.

Az állampapír hozama azonban nem tevékenység ellenértéke, így nem is adóz­tatható tevékenység ellenértékeként ka­pott jövedelemként. Amennyiben pél­dául egy egyéni vállalkozó mint ma­gánszemély állampapírt vásárol, akkor az állampapír hozama nem lesz része az egyéni vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmének, hiszen annak adózására a tőkejövedelemre vonatkozó szabályok vonatkoznak, vagyis a hozam az új szabály alapján adómentes lesz.

Lakossági állampapírnak je­lenleg a Féléves Magyar Állampapír, az Egyéves Magyar Állampapír, a Két­éves Magyar Állampapír, a Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Ma­gyar Állampapír minősül. Megjegyez­zük, hogy a 2019. június 1-től beveze­tendő Nemzeti Kötvény is lakossági ál­lampapírnak minősül.

Az egyéb, állam által kibocsátott ér­tékpapírok (mint a Diszkont Kincstár­jegy, a Magyar Államkötvény, nem fo­rintban denominált magyar államköt­vény [REPHUN]) esetében az értékpa­pír ismertetőjében nem jelenik meg a la­kosság mint meghatározott célpiac, így ezen értékpapírokra az Szja törvény vo­natkozó mentessége nem alkalmazható.

Az adómentesség kezdő időpontja

A lakossági állampapírok egy részét adagolt kibocsátással hozzák forga­lomba, így azok sorozatszinten van­nak elhatárolva, amely alapján egyér­telműen csak a hatálybalépési időpontot (2019. június 1.) követően „induló” – ki­bocsátott – sorozatokra vonatkozik a ka­matadó-mentesség.

Egy jegyzés útján kibocsátott állam­papír esetében az adómentesség tekin­tetében a mindenkori nyilvános aján­lattételben szereplő kibocsátási nap a meghatározó. Így a gyakorlatban a má­jus utolsó hetében jegyzett, de csak – a kibocsátási ismertetőben meghatározott napon – júniusban kibocsátott állampa­pír-sorozat lesz az első kamatadó-men­tes állampapír-sorozat.