Kapcsolt vállalkozás a számviteli előírások szerint

A számvitelről szóló 2000.évi C. törvény(Szt.) a kapcsolt vállalkozás fennállását kizárólag vállalkozónak minősülő személyek között értelmezi. Vállalkozó a Szt. szerint minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében vállalkozási tevékenységet végez. Vállalkozó a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás és a biztosító is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon. 

Nem minősül azonban vállalkozónak az a személy, amely államháztartási szervezet vagy egyéb szervezet. Ez utóbbiak közé sorolja a Szt. – többek között – az egyesületet, az alapítványt (közalapítványt), a köztestületet, az egyházi jogi személyt, az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivő, a végrehajtói és a közjegyzői irodákat. Nem áll fenn kapcsolt vállalkozás a magánszemély tulajdonos (részvényes) és a vállalkozás között sem. Nem áll fenn továbbá kapcsolt vállalkozás két vállalkozás között, ha legalább az egyikükben többségi befolyással magánszemély rendelkezik.

Eléggé ismert, hogy az anyavállalat és a leányvállalat kapcsolt vállalkozási viszonyban áll egymással. Kevésbé nyilvánvaló viszont a közös vezetésű vállalkozás és egy anyavállalat között fennálló kapcsolt viszony. Márpedig a Szt. szerint a kapcsolt vállalkozás az anyavállalat a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás között áll fenn. A Szt. fogalmakat ad a 3. § (2) bekezdés 1–3. pontjában e minősítésekre, amelyek közül a közös vezetésű vállalkozás meghatározásra térek ki. 

Közös vezetésű vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás olyan jogosítványokkal rendelkezik – paritásos alapon, legalább 33 százalékos szavazati aránnyal –, mint egy anyavállalat. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják.  
Például ha A vállalkozásban B vállalkozás 55 százalék, C vállalkozás  33 százalék és D vállalkozás 12 százalék szavazati joggal rendelkezik és B és C vállalkozás közösen irányítják A vállalkozást, akkor B és C vállalkozás A vállalkozással közös  vezetésű vállalkozásnak minősül.

A Szt. szerinti kapcsolt vállalkozásnak a konszolidált beszámoló készítés szempontjából van jelentősége. Teljes körű konszolidáció ugyanis a kapcsolt vállalkozások között merül fel, bár ez alól is számos kivétel van.

Kapcsolt vállalkozás a társasági adótörvény szerint

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény(Tao. tv.)  előírása szerintkapcsolt vállalkozásegy adózó és egy másik személy között (amely lehet adózó is) akkor áll fenn, ha 
-       valamelyikük a másikban – közvetlenül vagy közvetve – többségi befolyással rendelkezik, vagy
-       egy harmadik személy mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, vagy
-       köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

A személy alatt nemcsak a vállalkozásokat és nemcsak a Tao tv. alanyait kell érteni. A személy lehet magánszemély, állam, egyéb szervezet is.

Külön nevesíti kapcsolt vállalkozásként a Tao tv.
-       a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és a külföldi vállalkozóval az előző szempontok szerinti viszonyban állókat,
-       az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az adózóval az előző szempontok szerinti viszonyban állókat.

A többségi befolyás meghatározása tekintetében a Tao tv. a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)  előírásait (Ptk. 8:2. §) veszi figyelembe.

Az egyik, amikor harmadik személy többségi befolyása alapján   áll fenn a kapcsolt viszony, méghozzá amikor a harmadik személy magánszemély. Eléggé gyakori ugyanis, hogy a családtagok – különböző összetételben – tulajdonolnak cégeket.  Ilyenkor – ha a közeli hozzátartozók egy-egy cégben többségi befolyással rendelkeznek és a többségi befolyással rendelkezők közeli hozzátartozók, akkor a két vállalkozás   kapcsolt vállalkozásnak minősül. A Ptk. szerint (Ptk. 8:2. § (5) bekezdés) ugyanis a többségi befolyás meghatározásakor a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A Tao tv. szerint (Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpont) pedig azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

1. Példa. Ahol a szavazati jog a tulajdoni részesdési aránnyal egyezik meg (%)

Tulajdonos	A kft.	B kft.
Apa	50
Anya		40
Gyerek 1	50
Gyerek 2		25
Gyerek 1 házastársa
X rt.		25
Együtt	100	100

A és B kft. kapcsolt vállalkozás, mivel:

A kft.-ben apa és Gyerek 1 többségi befolyással rendelkezik a Ptk. alapján
B kft.-ben anya és Gyerek 2 többségi befolyással rendelkezik a Ptk. alapján
Apa, anya és gyerek 1 és gyerek 2 közeli hozzátartozók.

2. Példa. Ahol a szavazati jog a tulajdoni részesdési aránnyal egyezik meg (%)

Tulajdonos	A kft.	B kft.
Apa	40
Anya
Gyerek 1	30
Gyerek 2		25
Gyerek 1 házastársa	30	30
X rt.		45
Együtt	100	100

A és B kft. kapcsolt vállalkozás, mivel

A kft.-ben apa és gyerek 1 és gyerek 1 házastársa többségi befolyással rendelkezik a Ptk. alapján
B kft.-ben gyerek 2 és gyerek 1 házastársa többségi befolyással rendelkezik a Ptk. alapján
Gyerek 1 és házastársa közeli hozzátartozók.

3. Példa. Ahol a szavazati jog a tulajdoni részesedési aránnyal egyezik meg (%)

Tulajdonos	A kft.	B kft.	C kft.	Y kft.
Férj	50	60		10
Feleség	50		70	10
Független magánszemély				80
Y kft.		40	30
Együtt	100	100	100	100

A és B kft. kapcsolt vállalkozás, mivel a férj mind a kettőben többségi befolyással rendelkezik.

A, B és C kft. kapcsolt vállalkozás, mivel A kft.-ben a férj és a feleség, B kft.-ben a férj, C kft.-ben a feleség többségi befolyással rendelkezik, és férj és feleség közeli hozzátartozók.

Y kft. egyik vállalkozással sem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban, mivel benne kizárólag egy független személy a többség befolyással rendelkező.

A másik, amikor a kapcsolt viszony az ügyvezetés egyezőségére tekintettel áll fenn.

E vonatkozásban fontos, hogy az ügyvezetőnek az üzleti és pénzügyi politikára döntő befolyást kell gyakorolnia.  Ez pedig   akkor áll fenn, ha azonos a személy és e személy önálló döntési joggal rendelkezik.
Ennek alapján kapcsolt vállalkozás lehet kft.-k, bt.-k között, ha legalább egy ügyvezető személye azonos. Kapcsolt vállalkozás lehet más személlyel a zártkörűen működő részvénytársaság is, ha az ügyvezetője az alapszabály rendelkezése alapján a vezérigazgató és e személy egy másik személyben önálló döntési joggal rendelkező ügyvezető.  Kapcsolt vállalkozás állhat fenn egy egyesület és egy kft. vagy bt. vagy egy egyszemélyes részvénytársaság formában működő gazdasági társaság között, ha az egyesület ügyvezetését egy ügyvezető (és nem elnökség) látja el. Az alapítvány és egy gazdasági társaság is minősülhet kapcsolt vállalkozásnak, ha kuratórium helyett az alapító által kinevezett egyszemélyes kurátor látja el az ügyvezetést és e személy azonos a gazdasági társaság önálló döntési joggal rendelkező (valamelyik) ügyvezetőjével. 

Nem minősül két személy kapcsolt vállalkozásnak, mivel a döntő befolyás nem áll fenn, ha
-    a döntést testületként hozza az ügyvezetés törvény vagy társasági szerződés alapján, függetlenül attól, hogy egy tagjuk személyében azonos egy másik jogi személy önálló döntési joggal rendelkező ügyvezetőjével; ilyen például a részvénytársaság, szövetkezet, kivéve, ha egy személy látja el az ügyvezetést (például zártkörűen működő részvénytársaságnál, 15 főnél kisebb szövetkezetnél az igazgató elnök)
-    az adózó egy elismert vállalatcsoport tagja, mivel ekkor az ügyvezetőt az uralkodó tag utasíthatja, működésére kötelező határozatot hozhat, így nem tekinthető önálló döntéssel bírónak,
-    az egyszemélyes gazdasági társaság ügyvezetője, mivel számára az egyszemélyes társaságban a tag utasítást adhat,
-    közeli hozzátartozó magánszemélyek töltik be az ügyvezetői tisztséget, mivel nem írja elő a Tao tv., hogy a közeli hozzátartozókat ekkor is egy személynek kell tekinteni,
-    egyéni vállalkozó látja el egy gazdasági társaság ügyvezetést, mivel az egyéni vállalkozónál az ügyvezetés nem értelmezhető.

A kapcsolt vállalkozásnak adózási szempontból az a jelentősége, hogy az ilyen felek között kötött ügyletek esetében az adókötelezettséget (jellemzően az adóalapot) úgy kell meghatározni, mintha független felek lennének a résztvevők. Ennek megvalósítása oly módon történik, hogy – ha nem szokásos piaci árat alkalmaznak –az ügyletben meghatározott ellenérték helyett a szokásos piaci árat kell figyelembe venni és az adóalapot ennek alapján kell meghatározni.