Kapcsolt vállalkozás vagy sem?

Állandó kérdéseket generál, ha egy családban több vállalkozó és több vállalkozás is működik. Egy ilyen sarkalatos kérdés, hogy milyen esetekben jön létre a felek között a kapcsolt vállalkozási viszony. Az alábbi szituációkban azt vizsgáljuk, hogy a 2015-től érvényes új szabályok következtében létrejön-e kapcsolt vállalkozás.

Első eset:

Egy belföldi magánszemély az "A" betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a "B" Kft.-ben tulajdonos 50 százalékkal, és egyben a "B" Kft. egyik ügyvezetője (két ügyvezető van a társaságnál).

 

Második eset:

Egy belföldi magánszemély az "A" betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a "B" Kft.-ben 50 százalékban tulajdonos, de semmilyen tisztséget nem tölt be. Ezen kívül még ez a magánszemély a "C" Kft.-ben az egyik ügyvezető, de tulajdoni részesedése nincs. Azt kérdezte: az 1-2. pontban leírtak megvalósítják-e 2015. 01. 01-jétől a kapcsolt vállalkozás fogalmát, és ha igen, akkor mikor kell azt bejelenteni (már 2015. 01. 01-jétől, vagy csak akkor, ha a társaságok között üzleti kapcsolat jön létre)?

2015. január 1-jei hatállyal a Tao. tv. 4. § 23. pontja kiegészül egy új f) alponttal, amely szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.

Két feltételnek kell tehát teljesülni ahhoz, hogy fennálljon  a kapcsolt viszony: (i) azonos (részben azonos) az ügyvezető(k) személye; (ii) megvalósul a döntő befolyás az üzleti és pénzügypolitikára. 

Az új előírás azonban nem tartalmazza azt, hogy ha az ügyvezetők egymás közeli hozzátartozói, akkor őket egy személynek kell tekinteni a kapcsolt viszony fennállásának minősítéséhez. Mindezek alapján az ügyvezetés ellátása alapján „A” bt. és „B” kft. , illetve „A” bt. és „C” kft. nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mivel „A” és „B”, illetve „A” és „C” ügyvezetői közeli hozzátartozók, de az ügyvezetés tekintetében külön személynek minősülnek.

Harmadik eset:

Egy kft.-ben két tag van (A: 50, B: 50 százalékos tulajdonrésszel). Mindketten ügyvezetők, önállóan. Egy másik kft.-ben is tagok egy harmadik személlyel együtt (A: 33 %, B: 33%, C: 33 %). Itt mindhárman ügyvezetők, önállóan. A két cég között üzleti kapcsolat van évek óta. Ráadásul B egyéni vállalkozó is, és mindkét kft.-vel van üzleti kapcsolata. 2015-től hogyan kapcsoltak?

A Ptk. (2013. évi V. törvény) 3:21. §-a definiálja valamennyi jogi személy tekintetében az ügyvezetőkre irányadó előírásokat. E szerint az ügyvezetés: a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe. Ügyvezetésre egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A Ptk. 3:112. §-a értelmében továbbá a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését – a társasággal kötött megállapodása szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban – a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak alapján. A vezető tisztségviselőt a társaság tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a legfőbb szerv nem vonhatja el. Ezzel – álláspontom szerint – megvalósul az üzleti és pénzügypolitikára a döntő befolyás.

Tehát a kérdésben vázolt társaságoknál fennáll mind a két feltétel, így azok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek 2015. január 1-től.