KATA – milyen adókat vált ki? (2)

Több jogviszony.

Kiváltja a KATA a munkavégzés utáni adót, amit maga után a kisadózó fizetne, kvázi mint munkavállaló (nettó-bruttó közötti különbözet) és mint munkáltató (bruttó bérre rakodó 27%os SZOHA, 1,5%os SZHJ) és amit mint vállalkozás fizet (VSZJA, TAO).
 
De nem vált ki minden közterhet. Természetesen más jogviszonyban lévők esetében pl. munkavállaló esetén (aki nem kisadozó) az adófizetési és bevallásadási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos rendelkezéseket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.
 
Abban az esetben, ha egy kisadózóként bejelentett személy egyidejűleg társas vállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként is biztosított, nem alkalmazhatók a kedvezményes járulékok a többes jogviszony alapján a TB-ben.
Ez mit jelent?

A kisadózóként bejelentett személyek biztosítotti jogállásáról ugyanis a KATA törvény rendelkezik, így nem tartoznak, mint kisadózók a TB törvény alá.

A Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján az egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó, aki ezzel egyidejűleg kisadózónak is minősül, többes jogviszonyúnak minősülne.
 
Mindez azt jelenti, hogy az a kisadózó magánszemély, aki egyidejűleg a Tbj. értelmében egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként biztosított teljesíteni kell a járulékfizetési kötelezettségét, azaz legalább fizet nyugdíjjárulékot (alapja legalább a minimálbér), egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot ( alapja pedig legalább a minimálbér másfélszerese). Emellett a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni.
 
Ezen nem változtat az sem, ha a kisadózó főállású kisadózónak minősül, és utána a kisadózó vállalkozás a havi 50 ezer forintos tételes adót fizeti meg.

Szechenyi_Logo    vosz-logo-szines-feher-hatter-1 1.[1]