Katások, itt az új szabály: nem bevétel, ami eddig az volt

A jövő évi adójogszabályok előnyösen változnak a katások számára: például nem minősülnek bevételnek meghatározott támogatások, s bizonyos esetekben nem kell fizetni az átalányadót. Azért persze akadnak szigorítások is.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) egyik legérzékenyebb kérdése, hogy kata keretében működő vállalkozások meddig fizetik a törvény szerinti tételes adót (főállású kisadózó után havonta ötvenezer forintot, vagy saját választása alapján az emelt hetvenötezer forintot, illetve főállásúnak nem minősülő kisadózónként huszonötezer forintot), és a hatmillió forintos éves bevételi értékhatárt átlépve mikor vonatkozik rájuk ezen túl a 40 százalékos külön büntető adókulcs.

Eddig a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás összege a kisadózó vállalkozás bevételének a részét képezi, beleszámított a 6 millió forintos bevételi értékhatárba. Ha a bevétel így meghaladja az említett határt, a támogatásban részesülő 40 százalékos mértékű büntető jellegű adót kénytelen fizetni. A módosító javaslat tovább bővíti azt a kategóriát, amit a törvény nem bevételként definiál:

– az áthárított forgalmi adó,

– az a vagyoni érték, amelyet az adózó köteles visszaszolgáltatni (például kapott hitel), vagy a korábban átadott vagyoni érték adózónak nem ellenértékként történő visszaszolgáltatása (például az adózó által nyújtott kölcsön visszaadása),

– az a vagyoni érték, amelynek szokásos piaci árát az adózó megfizeti,

– a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott a nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, biztosítótól elemi kárra kapott kártérítés,

– új elemként a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás összege.

A törvénymódosítás ezzel összefüggésben meghatározza a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalmát [2012/CXLVII. törvény 2. § 22. pont]. Eszerint a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.

A módosítás az átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható. Ennek a megvalósulása ugyanakkor önellenőrzéssel képzelhető el. Tehát, ha a kata alanya például 2014-ben költségei fedezetére vagy fejlesztési célra támogatást kapott, akkor erre jutóan visszaigényelheti a felmerült 40 százalékos különadót, ami az alábbi példa mintáz:

 

Megnevezés

2014

2015

2016

A nevesített támogatás nélküli bevétel

5000000

4500000

4000000

Költségek fedezetésre kapott támogatás

4000000

 

2000000

Fejlesztési célú támogatás

 

1400000

4000000

Összes bevétel az elszámolás évében régi szabállyal

9000000

5900000

10000000

Összes bevétel az elszámolás évében új szabállyal

5000000

4500000

4000000

40%-os különadó alap

3000000

0

0

40% különadó

1200000

0

0

Önellenőrzéssel visszakérhető

1200000

0

 

A kata rendszere jelenleg nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a későbbi – a társasági adóról szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében a módosítás rendezi ezt a kérdést. Kimondja, hogyha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezné meg, úgy a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének a napja.

A kisadózók azon része, akik a társadalombiztosítási jogszabályok (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, keresőképtelenségük esetén nem részesülnek táppénzben. A kata törvény jelenleg hatályos rendelkezései értelmében azonban akkor is meg kell fizetniük a 25 ezer forint összegű tételes adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni, amely többletterhet eredményez számukra. A javaslat mentesíti az érintett adózókat a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

Ezen kívül a törvénymódosítási javaslat pontosítja a kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezményt [2012/CXLVII. törvény 2. § 20. pont], amely azonban a korábbi szabályt tartalmilag nem korrigálja. Ugyancsak nem tartalmi jellegű a változás a bevétel fogalmánál, amelyet a számviteli törvény miatt módosítanak [2012/CXLVII. törvény 2. § 3. pont].