Katások, itt az új szabály: nem bevétel, ami eddig az volt
A jövő évi adójogszabályok előnyösen változnak a katások számára: például nem minősülnek bevételnek meghatározott támogatások, s bizonyos esetekben nem kell fizetni az átalányadót. Azért persze akadnak szigorítások is.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) egyik legérzékenyebb kérdése, hogy kata keretében működő vállalkozások meddig fizetik a törvény szerinti tételes adót (főállású kisadózó után havonta ötvenezer forintot, vagy saját választása alapján az emelt hetvenötezer forintot, illetve főállásúnak nem minősülő kisadózónként huszonötezer forintot), és a hatmillió forintos éves bevételi értékhatárt átlépve mikor vonatkozik rájuk ezen túl a 40 százalékos külön büntető adókulcs.
Eddig a költségek fedezetére, vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás összege a kisadózó vállalkozás bevételének a részét képezi, beleszámított a 6 millió forintos bevételi értékhatárba. Ha a bevétel így meghaladja az említett határt, a támogatásban részesülő 40 százalékos mértékű büntető jellegű adót kénytelen fizetni. A módosító javaslat tovább bővíti azt a kategóriát, amit a törvény nem bevételként definiál:
– az áthárított forgalmi adó,
– az a vagyoni érték, amelyet az adózó köteles visszaszolgáltatni (például kapott hitel), vagy a korábban átadott vagyoni érték adózónak nem ellenértékként történő visszaszolgáltatása (például az adózó által nyújtott kölcsön visszaadása),
– az a vagyoni érték, amelynek szokásos piaci árát az adózó megfizeti,
– a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott a nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, biztosítótól elemi kárra kapott kártérítés,
– új elemként a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás összege.
A törvénymódosítás ezzel összefüggésben meghatározza a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalmát [2012/CXLVII. törvény 2. § 22. pont]. Eszerint a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.
A módosítás az átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható. Ennek a megvalósulása ugyanakkor önellenőrzéssel képzelhető el. Tehát, ha a kata alanya például 2014-ben költségei fedezetére vagy fejlesztési célra támogatást kapott, akkor erre jutóan visszaigényelheti a felmerült 40 százalékos különadót, ami az alábbi példa mintáz:
Megnevezés |
2014 |
2015 |
2016 |
A nevesített támogatás nélküli bevétel |
5000000 |
4500000 |
4000000 |
Költségek fedezetésre kapott támogatás |
4000000 |
|
2000000 |
Fejlesztési célú támogatás |
|
1400000 |
4000000 |
Összes bevétel az elszámolás évében régi szabállyal |
9000000 |
5900000 |
10000000 |
Összes bevétel az elszámolás évében új szabállyal |
5000000 |
4500000 |
4000000 |
40%-os különadó alap |
3000000 |
0 |
0 |
40% különadó |
1200000 |
0 |
0 |
Önellenőrzéssel visszakérhető |
1200000 |
0 |
|
A kata rendszere jelenleg nem rendelkezik a kisadózó vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról, így a hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság időszakában kiállított bizonylat alapján a későbbi – a társasági adóról szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében a módosítás rendezi ezt a kérdést. Kimondja, hogyha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezné meg, úgy a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének a napja.
A kisadózók azon része, akik a társadalombiztosítási jogszabályok (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, keresőképtelenségük esetén nem részesülnek táppénzben. A kata törvény jelenleg hatályos rendelkezései értelmében azonban akkor is meg kell fizetniük a 25 ezer forint összegű tételes adót, ha keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják folytatni, amely többletterhet eredményez számukra. A javaslat mentesíti az érintett adózókat a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.
Ezen kívül a törvénymódosítási javaslat pontosítja a kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezményt [2012/CXLVII. törvény 2. § 20. pont], amely azonban a korábbi szabályt tartalmilag nem korrigálja. Ugyancsak nem tartalmi jellegű a változás a bevétel fogalmánál, amelyet a számviteli törvény miatt módosítanak [2012/CXLVII. törvény 2. § 3. pont].