Kis- és középvállalkozások adókedvezménye [a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao) 22/A §]

Adókedvezmény tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához hitelszerződés alapján, pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után vehető igénybe. A 2003. december 31-ét követően kötött hitelszerződés esetén a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel alapján fizetett kamatra is érvényesíthető adókedvezmény.

Az adókedvezmény mértéke 2016-ban

-          a 2000. december 31-ét követően és 2013. december 31-éig megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, de legfeljebb adóévenként 4 millió forint a 2000. december 31–2003. december 31. között kötött hitelszerződés esetében, és legfeljebb 6 millió forint a 2003. december 31-ét követően kötött hitelszerződés esetében,

-          a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés alapján igénybe vett hitelre az adóévben fizetett kamat 60 százaléka, de legfeljebb adóévenként 6 millió forint.

Az adókedvezmény mértéke 2017-től a fizetett kamat, megszűnik az arány és a kedvezmény abszolút összegben történő korlátozása. 

Az adókedvezmény érvényesítésének feltételei 

-          Az adózónak azon adóév utolsó napján kell kis- vagy közepes vállalkozásnak minősülni, amely adóévben a hitelszerződést megkötötte.

-          Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyieszköz-nyilvántartásában szerepel, de utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie. 

 

Az adókedvezmény visszafizetése 
Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha

-          A hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe. Fennáll e kötelezettség például, ha a hitelszerződést 2014. augusztusban kötötte meg az adózó és a tárgyi eszközt nem helyezi üzembe 2018. december 31-éig. Nem kell visszafizetni az adókedvezményt, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el.

-          A tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti. Ez áll fenn például akkor, ha egy naptári éves adózó 2014-ben kötött hitelszerződés alapján 2015. januárban üzembe helyezett tárgyi eszközt a 2015-ös adóévében vagy 2016–2018. naptári években elidegenít.

Elidegenítésnek minősül az értékesítés mellett az apportálás és a térítés nélküli átadás is.

A késedelmi pótlékot az adókedvezmény igénybevételétől a visszafizetés időpontjáig terjedő időre kell felszámítani. Mértéke naponta, az adott napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Ez azt jelenti, hogy ha változik az időszak alatt a jegybanki alapkamat, akkor ettől kezdve változik a késedelmi pótlék mértéke is.

Fejlesztési adókedvezmény [Tao törvény 22/B § (1) bekezdés i) pont és a kormányrendelet]

Kizárólag kis- és középvállalkozás jogosult jelenértéken legalább 500 millió forint értékű beruházás alapján fejlesztési adókedvezmény igénylésre. 

Az adókedvezmény igénylésének feltétele, hogy a beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet kis- és középvállalkozás valósít meg.

Az adókedvezményt a beruházás megkezdése előtt kell igényelni a kormányrendeletben [A fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII.17.) kormányrendelet] előírt formában: 

-          kérelemben, ha az adókedvezményt a kormány engedélyezi,

-          bejelentéssel, más esetben.

Nem igényelhető adókedvezmény a kormányrendeletben kizárt célokra és esetekben [kormányrendelet 3. § 8)–11) bekezdés], így például mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó beruházáshoz.

Az adókedvezmény igénybevételét a kormány – Európai Bizottság engedélyén alapuló – határozatban engedélyezi, ha

-          a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen, egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat;

-          kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban – ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit [kormányrendelet 1. § 6. pont] – megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

-          az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő két naptári évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység megszüntetését.

Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe. Feltétel:

-          A kérelemben vagy a bejelentésben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás. (Tényállásváltozásnak minősül különösen, ha az adózó a beruházást a beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő két naptári éven belül nem kezdi meg. Nem minősül tényállásváltozásnak a számítási hiba vagy az elírás, valamint, ha a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő beruházás befejezésének időpontja eltér a tényleges befejezés időpontjától).

-          A beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszköz üzembe helyezése, a támogatható immateriális javakat használatba vétele, és a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig történő üzemeltetése (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint.

 

Nem érvényesíthető az adókedvezmény, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

-          az adózónál az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt adóhatóság végrehajtási eljárást indított, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó nem tartotta be;

-          az adózót az állami adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal sújtotta, és annak összegét nem mérsékelte.

-          a saját forrás nem éri el a beruházás legalább 25 százalékát;

-          a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának a napja a beruházás megkezdését követő időpont.

Nem vehető igénybe a fejlesztési adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során abban az adóévben, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi.

Az adókedvezmény mértéke a beruházás helyétől és a vállalkozás méretétől függően eltérő:

-          az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régiókban 50 százalék,

-          a Közép-Dunántúl régióban 35 százalék,

-          a Nyugat-Dunántúl régióban 25 százalék,

-          a Közép-Magyarország régióban – településtől függően – 35 [37/2011. kormányrendelet (Atr.) 25. § (1) bekezdés da) pont] vagy 20 százalék [Atr. 25. § (1) bekezdés db) pont].

Ezek a mértékek – a nagyberuházások kivételével – a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhetők.

A támogatás összege az beruházás jelenértéken számított elszámolható költségének és támogatási mértéknek a szorzata, amelyet szintén jelenértéken kell számítani. A beruházás jelenértékét a kormányrendelet szerinti képlettel [kormányrendelet 7. számú melléklet], az adókedvezményt az Atr.-ben szereplő módszerrel [2. számú melléklet E) pont ] kell számítani. Az elszámolható költségeket a beruházás megkezdésének évében érvényes diszkont kamatlábbal, az adókedvezményt az érvényesítés évének utolsó napján érvényes diszkont kamatlábbal kell számítani.

Az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó általános előírások

Az adókedvezmény igénybevétele 

Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe a következő korlátozással:

-          A számított társasági adóból – legfeljebb annak 80 százalékáig – érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény.

-          Az igénybe vett fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény. [Tao törvény 23. §]

 

Állami támogatásnak minősülő adókedvezmény 

A fejlesztési adókedvezmény és a kis- és középvállalkozások adókedvezménye az uniós előírások szerint állami támogatásnak minősül, amely miatt az adózónak a vonatkozó közösségi rendelet előírásainak is meg kell felelni a kedvezmény érvényesítéséhez.

a)      A kis- és középvállalkozások adókedvezménye tekintetében a vonatkozó közösségi rendeletek, ha a beruházás:

-          mezőgazdasági termékfeldolgozást vagy forgalmazást szolgál – az adózó választása szerint – a 702/2014/EU rendelet vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendelet (651/2014/EU) vagy a csekély összegű (de minimis) támogatásra vonatkozó rendelet (1407/2013/EU),

-          minden más esetben – az adózó választása szerint – a csekély összegű (de minimis) rendelet (1407/2013/EU), vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendelet (651/2014/EU).

 b)      A fejlesztési adókedvezmény esetében a vonatkozó közösségi rendelet a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendelet (651/2014/EU) regionális támogatásra vonatkozó előírása.