Az Európai Unió országaiban már 15 éve él az a szabály, hogy a kis cégeknek az adott tagállam számvitele szerint kell elkészíteniük beszámolóikat, de a nyilvánosan működő tőzsdei cégek kötelesek IFRS beszámolót készíteni.

Az IFRS ugyanis egy olyan szabályrendszer, amely segíti az európai cégeket abban, hogy egyenlő körülmények között versenyezhessenek a tőke megszerzéséért a világpiacon, valamint segíti a befektetőket és egyéb érintetteket a vállalatok teljesítményének összehasonlításában. Ezeken túl az üzleti bizalom elnyerését is jelenti a partnerek felé, mert a cég komolyságát mutatja az, hogy hajlandó pénzt, időt, energiát erre áldozni.

Áttérhetek IFRS-re?

Kötelező IFRS szerinti beszámolót készíteni, amennyiben a társaság:

• értékpapírjait (beleértve a részvényeket és a kötvényeket is) a Budapesti Értéktőzsdén vagy más EU-s tőzsdén forgalmazzák vagy
• hitelintézet (vagy egyenértékű vállalkozás, utóbbi igen speciális eset)

Áttérhet az IFRS szerinti beszámoló készítésre, amennyiben a társaság:

• anyavállalata a konszolidált beszámolóját IFRS-alapon készíti vagy
• könyvvizsgálatra kötelezett – vagyis az előző lezárt két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétele meghaladja a 300 millió forintot és a vállalkozás foglalkoztatottaink száma meghaladta az 50 főt – vagy
• a pénzügyi szektorban tevékenykedik, MNB felügyelet alá tartozik és nem hitelintézet, illetve még megfelel bizonyos további előírásoknak vagy
• külföldi cég magyarországi fióktelepe

A fentiekből következik, hogy az olyan leányvállalatok többségének, amelyeknek az anyacége IFRS-alapon készíti konszolidált beszámolóját, az IFRS-áttérés csak lehetőség, de nem kötelező. Ugyanakkor a már említett okokból mindenképp megfontolandó az áttérés!

Melyek az IFRS áttérés feltételei?

A legfontosabb első lépésként tudnunk kell, hogy a Számviteli törvény (Sztv.) és az IFRS más dátumot definiál az áttérés napjának: ha a cég például 2020. december 31-re készíti el először IFRS-beszámolóját, akkor IFRS 1 szerint az áttérés napja 2019. január 1., az Sztv. szerint 2020. január 1.

Az Sztv. szerint az IFRS-re történő áttérést a cégnek legkésőbb az áttérés napja előtt 30 nappal be kell jelenteni a NAV felé. A példánál maradva, 2019. december 1-ig kell jelezni a NAV felé az áttérési szándékot, egy meghatározott adatlap benyújtásával.

Az áttérés fontos feltétele, hogy 2019. december 1-ig készen legyen az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozó IFRS-mérleg, vagyis a 2019. január 1-re vonatkozó mérleg (ebben a mérlegben nem kell több időszakot bemutatni). Ezt lehet adjustmentekkel készíteni, vagyis a HAS-alapú mérlegből kiindulni.

A cégnek 2019. december 1-ig a NAV felé a fent említett adatlap benyújtásán felül be kell nyújtani egy könyvvizsgálói jelentést, amely igazolja, hogy a cég rendelkezik:

• a fent említett IFRS nyitó mérleggel és
• IFRS számviteli politikával és
• a beszámoló összeállításáért olyan személy/cég felelős, aki rendelkezik megfelelő IFRS-képesítéssel (IFRS mérlegképes könyvelő vagy könyvvizsgáló)

Miben különbözik az IFRS és a HAS szerint készült beszámoló?

• Az eredmény bemutatása a beszámolóban: inkább prezentációs jellegű kérdés, IFRS-ben az ún. átfogó jövedelemkimutatást használjuk eredménykimutatás helyett, amely tulajdonképpen az eredménykimutatást és bizonyos saját tőke változásokat (egyéb átfogó jövedelem, angolul other comprehensive income – OCI) foglal magában.
• Immateriális javak aktiválási feltételei: az IFRS sokkal szigorúbb feltételeket határoz meg ebben a tekintetben.
• Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése: az IFRS egy kifinomultabb rendszert határoz meg a hasznos élettartam becslésére, a nullára leírt eszközök kezelésére.
• Devizás tételek átértékelése: az IFRS megkülönböztet monetáris és nem monetáris tételeket (például a vevő-szállító ide tartozik, de egy devizás tárgyi eszköz beszerzés nem), csak a monetáris tételeket kell átértékelni fordulónapon.
• Vevők értékvesztése: az IFRS szerint (valószínűség számítás alapon) a várható veszteségekre kell képezni az értékvesztést, tehát az összes vevőkövetelésre, szemben a HAS szerinti, csak a késedelmes vevőkre elszámolt értékvesztésre
• Bérleti szerződések, lízing szerződések kezelésében: 2019. január 1-től az új lízingstandard (IFRS 16) szerint a lízingbe vevőnek alapesetben fel kell vennie mérlegébe a lízingelt eszközt, akár pénzügyi, akár operatív lízingről van szó.
• Halasztott adó: lényege, hogy meg kell jeleníteni a kimutatásokban a számviteli eredmény és az adóalap különbségének olyan tételeit, amelyek csak átmenetinek tekinthetőek (visszafordulnak), ilyen például az értékcsökkenés (mivel eltér az adó és a számviteli ÉCS kulcs, de az eszköz élettartama alatt a teljes értékcsökkenés összege a két rendszerben egyezik).
• Céltartalékképzés: az IFRS jobban konkretizálja, hogy milyen esetekben lehet/kell céltartalékot képezni.
• Pénzügyi instrumentumok számviteli kezelése: KKV-k esetében ez a témakör főként a devizás határidős ügyletek szempontjából releváns, az ügyletek nem realizált eredményét IFRS-ben minden esetben meg kell jeleníteni vagy az eredményen vagy közvetlenül a saját tőkén keresztül.

A fő kérdés leginkább az...

Az áttérés fontolgatásakor az a legfontosabb kérdés, hogy a társaság jelenlegi könyvelése mennyire tekinthető IFRS-kompatibilisnek, milyen könnyen forgatható át a nemzetközi szabályoknak megfelelően. Mivel többfajta könyvelőprogram van a piacon, így cégenként más és más a helyzet, általánosságban viszont elmondható, hogy a hazai szabályozás az utóbbi években sokat közeledett az IFRS-hez. Idővel az áttérés hatása kevésbé lesz megterhelő egy-egy cég számára.