Kinek kötelező, kinek nem az innovációs járulék fizetése

Kinek kell innovációs járulékot fizetnie? A számviteli trv. hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságoknak, néhány kivételtől eltekintve. Ide tartoznak a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok. Nem tartoznak ide a KKV trv. szerinti kis- és mikrovállalkozásoknak minősülő gazdasági társaságok, a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságok és előtársaságaik, valamint a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok. 2015-től az új innovációs törvénnyel változott a kötelezettek köre is.
Besorolási változások
Az innovációs járulék kötelezettjeinek meghatározásánál 2012-ben történt egy változás. 2012 előtt pontosan meghatározták, hogy a kis- és mikrovállalkozásokat csakis a KKV trv. alapján kell besorolni, a társaságokat elég volt kapcsolódó és partnervállalkozásaik nélkül vizsgálni. 2012 után a vállalkozásokat össze kell számítani a KKV trv. szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásokkal. Így az innovációs járulékot fizetők köre bővült. 2015. januárjától azonban az új innovációs törvénnyel ismét nem kell figyelembe venni a kapcsolódó és partnervállalkozások mutatószámait. A már megállapított előlegek törlését kérni kell az adóhatóságtól.
Feltöltési kötelezettség
Az év végére tekintettel megemlítenénk a feltöltési kötelezettséget. Az innovációs járulék esetében nem kell az előző évi árbevételt vizsgálni. Ugyanis az árbevétel nagyságától függetlenül minden járulékfizetésre kötelezettre érvényes a feltöltési kötelezettség. Az év utolsó hónapjának 20. napjáig be kell vallani az előlegkiegészítést és ezzel együtt meg is kell azt fizetni. Ha az innovációs járulék bevallását megszűnéskor vagy a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be a vállalkozás, akkor nem kell előlegkiegészítést, járulékelőleget bevallani.
Ki mentesül az innovációs járulék alól?
Az innovációs járulékot minden belföldi székhelyű gazdasági társaságnak meg kell fizetnie, kivéve a mikro- és kisvállalkozásokat. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény lett az irányadó abban, hogy mely céget tekinthetjük mikro- vagy kisvállalkozásnak. A változást az jelenti, hogy ez előtt, 2012. január 1-ig a KTJA-törvény (Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény) írta le azokat a kritériumokat, amelyek szerint mentesült egy cég a fizetés alól.
Mentesül a járulék alól, ahol a foglalkoztatottak létszáma kevesebb, mint 50 fő és az éves árbevétel vagy a mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió eurót vagy ennek megfelelő forintösszeget. Ebben az esetben kisvállalkozásról beszélünk. A mikrovállalkozás – amely szintén mentesül az innovációs járulék fizetési kötelezettség alól – kritériuma, hogy alkalmazottainak száma legyen kevesebb,mint 10 fő, és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege ne haladja meg a 2 millió eurót, vagy annak megfelelő forint összeget. Ha egy vállalkozásban az állam vagy az önkormányzat közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése meghaladja a 25%-ot, akkor nem minősülhet kkv-nak, így kis- vagy mikrovállalkozásnak sem.
A változás
A változás lényege abban van, hogy az összevont beszámoló adatait kell figyelembe venni. Cégcsoport esetén ugyanis a teljes csoport beszámolójában lévő adatok alapján kell az értékelést végezni. Tehát hiába nem haladja meg például az 50 főt a foglalkoztatottak száma egy adott vállalkozásban, ha az a vállalkozás egy olyan cégcsoport része, ahol együttesen már többen dolgoznak, mint 50 fő. Elképzelhető, hogy egy nemzetközi cég kisebb magyarországi egysége ez évtől már köteles lesz megfizetni a járulékot, a változás miatt. A partner és kapcsolódó vállalkozások adatait tehát konszolidálni kell a méret megállapításához.
A másik fontos figyelmeztetés, hogy nem tartozik a mentességet élvezők közé egy cég, ha csak mostantól számított két egymást követő évben lépi át a kkv-kra előírt értékeket. Az innovációs járulék mértéke 0,3 %, alapja pedig megegyezik az iparűzési adóéval, azaz a vállalkozás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az anyagköltséggel és a közvetített szolgáltatások értékével.